Miért kell számolni a beszerzés költségeivel?

Nemzetközi beszerzéseknél, de talán még az országon belüli beszerzéseknél is jelentős költség jelentkezhet addig, míg egy termék megérkezik hozzád és eladhatóvá válik. Ha csak a beszerzési árat veszed figyelembe az árazás során, akkor igen hamar szembekerülhetsz azzal, hogy összeségében veszteséges az eladásod.

Vegyünk egy példát: 1000 db gumilabdát veszel mondjuk Kínából. Megállapodsz a beszállítóval, hogy 1 labda ára 1 $ lesz. Megnézed az aktuális árfolyamot és beárazod az alapján a termékedet. Vegyük azt, hogy 300 Ft / USD-vel számolsz és 20% haszonnal akarod árulni.

Tehát 1$ * 300 * 1,2 = 360 Ft /db + ÁFA áron adod a webáruházadban az új lasztit, ami azt jelenti

• hogy 60 Ft nettó árrés lesz minden labdán
• összesen 60.000 Ft nettó nyereségre számítasz

Most nézzük meg, hogy mi történik, ha nem csak a beszerzési árat vesszük figyelembe, hanem a teljes költséget, amíg az áru megérkezik (landed cost)

A termék ára mellé tehát hozzáadódnak még a következő költségek is:

• Szállítás, fuvarozás: termék kül- és belföldi szállításának költségei, csomagolás díja, daruzás … stb
• VÁM, adó
• Biztosítás: a fuvar biztosítások, áru biztosítás .. stb
• Egyéb járulékos költségek: banki átutalás díja, vámügyintézési jutalék, egyéb munkadíjak, költségek.

Tegyük fel, hogy az 1000 labda szállításával kapcsolatban ilyen költségeid voltak (USD 300 Ft)

• Fuvar: 50$ (távolsági) + 12.000 Ft (helyi) = 27.000 Ft
• Biztosítás: 20$ = 20 * 300 = 6.000 Ft
• VÁM: 6 % = (1000 * 300) * 0,06  = 18.000 Ft
• Egyéb költségek: 2.000 Ft

A teljes költség: 27.000 Ft + 6.000 Ft + 18.000 Ft + 2000 Ft = 53 000 Ft

Tehát 7.000 Ft-ra ~90% -kal csökkent a teljes nyereség!

Ugye most már érted, hogy miért kell az árubeszerzés teljes költségét figyelembe venni az eladási ár kialakításánál.

Hogyan számold ki egy termék végleges árát?

A fenti példa nagyon leegyszerűsítve mutatta a problémát. A valóságban nem ilyen egyszerű meghatározni egy szállítmányon belül egyes tételekhez tartozó költségeket.

Ha mondjuk egy láda alma és egy nagyméretű műszaki eszköz ugyanattól a beszállítótól érkezik, nem oszthatod szét egyszerűen darabszám alapján a költségeket. Ha más a vám termékenként, akkor a vámköltséget sem oszthatod szét egyenlő arányban a teljes szállítmány termékein. Ezért ezeket a költség típusokat külön kell kezelni minden egyes megrendelésnél.

Hogyan oszthatjuk szét a költségeket?

A fenti példa nagyon leegyszerűsítve mutatta a problémát. A valóságban nem ilyen egyszerű meghatározni egy szállítmányon belül egyes tételekhez tartozó költségeket.

Ha mondjuk egy láda alma és egy nagyméretű műszaki eszköz ugyanattól a beszállítótól érkezik, nem oszthatod szét egyszerűen darabszám alapján a költségeket. Ha más a vám termékenként, akkor a vámköltséget sem oszthatod szét egyenlő arányban a teljes szállítmány termékein. Ezért ezeket a költség típusokat külön kell kezelni minden egyes megrendelésnél.

Hogyan oszthatjuk szét a költségeket?

A költséget több szempont alapján is szét lehet osztani:

• tömeg alapján: így a nagyobb (nehezebb) termék arányosan nagyobb költséggel lesz terhelve. Ezt a módszert akkor érdemes használni, ha a díj tömeg alapján van számolva. (pl. szállítás)
• darabszám alapján: a költségeket az egyes termékek darabszáma alapján osztjuk el. Pl. 10 db termék szállításának 1000 Ft költsége, akkor 100 Ft kerül minden tételre járulékos költségként.
• érték alapján: válaszhatjuk az érték alapú felosztást is. Így a nagyobb értékű termékre nagyobb arányú költség kerül.
• fix érték megadásával minden termékre. Ha egyik fenti módszer sem alkalmazható valami miatt, akkor fix költséggel is elszámolhatunk. Ilyenkor minden termékhez az adott szállítási költség kerül.
• fix vagy százalékos költség megadása kategóriánként (VTSZ alapján, termék kategóriánként, egyedi csoportonként). Jelelmzően VÁM, biztosítás költségek esetében azonos típusú termékekre azonos díjat kell számolni. Pl. VÁM-nál a tarifaszám segítségével %-os értékben megadhatjuk, melyik milyen vám kulcs alá esik.

Ezt minden költségtípusnál egyedileg kell megadni akkor amikor a költség jelentkezik.

Például: amikor megérkezik a vámáru nyilatkozat, akkor felveszünk egy új költséget a 
beszállítói megrendelésre és szétosztjuk a tételek között a  kiválasztott módon,
valószínűleg VTSZ alapján.

Hogy mennyire eltérő eredményt kaphatunk attól függően, melyik megoldást választjuk, a lenti ábra szemlélteti.

"Az eladott áruk beszerzési értéke (ELÁBÉ) az üzleti évben - általában - változatlan formában 
eladott anyagok, áruk bekerülési (értékvesztéssel csökkentett, az értékvesztés visszaírt 
összegével növelt bekerülési) értékét foglalja magában." (rsm.hu)

"Az eszköz bekerülési (beszerzési, előállítási) értéke az eszköz megszerzése, létesítése, 
üzembe helyezése érdekében az üzembe helyezésig, a raktárba történő beszállításig felmerült, 
az eszközhöz egyedileg hozzákapcsolható tételek együttes összege. A bekerülési (beszerzési) 
érték az engedményekkel csökkentett, felárakkal növelt vételárat, továbbá az eszköz 
beszerzésével, üzembe helyezésével, raktárba történt beszállításával kapcsolatban felmerült 
szállítási és rakodási, alapozási, szerelési, üzembe helyezési, közvetítői tevékenység 
ellenértékét, díjait (ezen tevékenységeknek saját vállalkozásban történt végzése esetén a 
közvetlen önköltség aktivált értékét),a bizományi díjat, a beszerzéshez kapcsolódó adókat és 
adójellegű tételeket és a vámterheket foglalja magában." (rsm.hu)

A CloudERP kimutatásokban az eredményt a bekerülési érték alapján számoljuk, de megnézheted 
az ELÁBÉ és a közvetett költségeket is külön-külön

Egyszerre természetesen nem biztos, hogy minden költség jelentkezik. Az EU-n belül nincs vám 
költség; előfordul, hogy a szállítási költséget is elengedi a beszállító bizonyos mennyiségű 
rendelés felett.