Ebben az útmutatóban megnézzük, hogy

• Milyen termék mutatókat tudsz megnézni a CloudERP-ben?
• Melyik mutató mit jelent?
• Miért van jelentőssége a mutatónak és mire tudod használni?

Ezeket a mutatókat a termék kimutatásokban, statisztikákban használjuk. 

 

Mutatók

• Értékesítést segítő mutatók
  1. Bekerülési érték (Landed cost)
  2. Beszerzési ár (Unit Cost)
  3. Beszerzési költség (Unit fee)
  4. Nettó ár (Price)
  5. Árrés (Margin)
  6. Haszonkulcs (%) (Markup % )
     • Elvárt haszonkulcs 
  7. Árrés % (Margin % )
  8. Készlet érték (Inventory value)
• KPI (Key Performance Indicators)
  1. Nettó bevétel (net revenue)
  2. Bevétel (revenue)
  3. Költségek (expenses)
  4. ELÁBÉ (Cogs)
  5. ELÁBÉ (Listaár) (Cost value)
  6. Profit / Árrés tömeg (Profit)
  7. Profit % (Profit %)
  8. Kedvezmény (Discount)
  9. Visszamondások (Cancelled) 
  10. Visszamondások értéke (Cancelled value) 
  11. Értékesítések (Sales)
  12. Eladások % (Sales %)
  13. Értékesítési sebesség (Sales velocity)
  14. Készleten (napok) (On stock days)
  15. Készlet forgása (napokban) (Stockturn in days)
  16. Készlet forgása (Stockturn)
      • Mi a jelentősége a forgási sebességnek?
      • Hogyan lehet optimalizálni a készlet forgási sebességet?
  17. Átlagos készlet (Average inventory)
  18. Átlagos készletérték (Average inventory cost)
  19. Nyitó készlet (Beginning inventory)
  20. Nyitó készletérték (Beginning inventory cost)
  21. Záró készlet (Ending inventory)
  22. Záró készletérték (Ending inventory cost)

 

Értékesítést segítő mutatók

Az árazáshoz szükséges mutatók segítenek a beszerzési ár vonatkozásában meghatározni az eladási árakat. Az ilyen kérdésekre adnak választ:

• Mennyi egy terméken az árrés?
• Mennyi a haszon egy terméken?
• Milyen haszonkulccssal vannak a termékek árazva?

 

Bekerülési érték (Landed cost)

A termék aktuális bekerülési értékét mutatja. A bekerülési érték a beszerzési ár (gyártásnál előállítási ár) és a kapcsolódó költségek együttes összege. Tehát minden olyan költséggel növelt érték, ami az áru beszerzéssel kapcsolatban felmerülhetett.

Részletesebben Beszerzési költségek – Avagy hogyan tűnhet el a teljes árrésed? (CIKK) és Beszerzési költségek kezelése útmutatókban találsz segítséget.

Részletes információt a termék oldal -> KÉSZLETÉRTÉK oldalon kapsz

 

Beszerzési ár (Unit Cost)

Beszerzési költségek nélküli beszerzési ár. Ez a lista ár, amit a beszállító / gyártó ad meg mondjuk egy katalógusban.

 

 

Beszerzési költségek (Unit fee)

A termék beszerzésével kapcsolatos beszerzési költségek FIFO szerint. Bekerülési érték számolásnál használjuk. (Bekerülési érték = Beszerzési ár + beszerzési költségek)

Részletes információt a termék oldal -> KÉSZLETÉRTÉK oldalon kapsz

 

Nettó ár (Price)

Kiválasztott árlistához tartozó nettó eladási ár. 

A szűrőben választhatsz akár több árlistát is, aminek az nettó árát meg akarod jeleníteni. 

 

Ha nincs kiválasztva árlista, csak az alapértelmezett nettó ár jelenik meg.

 

Különböző árlisták nettó árainak megjelenítése 

 

Árrés (Margin)

Egy termék készletértékének ismerete elengedhetetlen ahhoz, hogy megállapítsd milyen árréssel tudod értékesíteni az adott terméket. Egy termék eladásakor az árrés az, ami megmarad miután levonod az adót és az ELÁBÉ (Eladott Áruk Beszerzési Érték) értékét a bruttó árból. Az árrés fedezi a működési költségeket. Ezért fontos tudni, hogy mennyi és milyen arányú árréssel árulod a termékeket. 

 

A CloudERP -ben két ELÁBÉ értéket kezelünk:

• Beszerzési ár
• Bekerülési érték: (Landed Cost) a termék költségekkel számolt bekerülési költsége. Számítása: beszerzési ár + beszerzési költségek. Ez az a teljes ár, ami a pl szállítással, vámolással, importálással járó költségekkel együtt adja a termék végösszegét.

Ismerd meg, miért édemes a beszerzési költségekkel számolnod az árrés 
meghatározásában ebben az útmutatóban: 
Beszerzési költségek – Avagy hogyan tünhet el a teljes árrésed? (CIKK)

 

Honnan tudom, mennyi az ELÁBÉ? Nézd meg kapcsolódó útmutatót

 

Az árrér értékét minden árlistán külön lehet megvizsgálni és mindig az aktuális bekerülési érték és nettó eladás ár alapján számoljuk.

 

Haszonkulcs (%) (Markup % )

A termék értékesítés egyik mutatója a haszonkulcs, ami a nyereséget mutatja meg a bevétel (árrés) százalékában.

Számítása: nyereség (árrés) osztva a kiadással (bekerülési költség). Ha ezt a számot megszorozzuk 100-zal, megkapjuk a haszonkulcs százalékos értékét. 

 

 

 

Fenti példa alapján:

Hasznonkulcs (%) = (10 Ft / (80 Ft + 10 Ft ) ) * 100 = ~ 11%

 

A haszonkulcs értékét minden árlistán külön lehet megvizsgálni és mindig az aktuális bekerülési érték és nettó eladás ár alapján számoljuk.

 

Elvárt haszonkulcs 

Ha van egy elvárt haszonkulcs, amivel a terméket értékesíteni szertenéd, akkor erre a mutatóra egyszerűen készíthetsz egy szűrőt.

 

Például:

Kíváncsi vagy azokra a termékekre, amelyek elvárt hasznonkulcsa 20% alatt van

Így állítsd be: 

 

Árrés % (Margin % )

Az árrés % megmutatja, hogy milyen arányban van az árrés (profit) a termék árában.

 

 

 

Példa:

50% haszonkulccsal árazod be a terméket. 

Ebben az esetben az árrés a termék árának 33,3% -a.

Tipp! Oszd el az eladási árat az árréssel és akkor megkapod, hanyad része az árrés az eladási árnak.

pl. 100 Ft + 50 Ft = 150 Ft 

150 / 50 = 3, tehát az árrés harmada az árnak.

 

Pénzügyi tervezéshez elengedhetetlen tudni, mennyi árrés tömegre lehet számítani egy elvárt eladási volumen és hasznonkulcs esetén. A fedezeti pont számításban a Árrés % mutatja meg, hogy mennyi fedezetet tudunk az eladásokkal termelni. 

 

Vegyük észre az összefüggést a haszonkulcs és az árrés % között. A haszonkulcs a beszerzési árra kerül rá (felfelé) így kapjuk meg az eladási árat, az árrés%-ot pedig az eladási árból számoljuk (lefelé). 

Amikor kérdezik, hogy az adott árrés lefelé vagy felfelé van számítva, akkor ez alapján már fogsz tudni válaszolni.

 

Készlet érték (Inventory value)

Termék aktuális záró készlet értéke. 

Részletes információt a termék oldal -> KÉSZLETÉRTÉK oldalon kapsz

 

 

KPI (Key Performance Indicators)

Hogyan áll az értékesítés egy adott időszakban? Mennyi profitot termelt a termék eladás? Milyen gyorsan kerül ki egy termék és mennyi ideig van készleten? Mennyit adunk el bizonyos termékekeből? 

Ha egy időszak valós értékeit szeretnéd megnézni egy adott időszakra, akkor a KPI mutatók segítenek ebben!

 

Nettó bevétel (net revenue)

A termék eladásból származó összes nettó bevétel az adott időszakra vonatkozólag.

Fontos, hogy a kapcsolódó kedvezményeket és a visszáru értékeket levonjuk az összes bevételből, hogy a lehető legpontosabban lehessen látni a valós bevételt, ami a termékből származik.

 

 

Bevétel (revenue)

A termék eladásból származó összes bruttó bevétel az adott időszakra vonatkozólag.

 

Költségek (expenses)

A beszerzési költségek összesítve az adott termékre és időszakra vonatkozólag.

 

ELÁBÉ (Cogs)

Eladott Áruk Beszerzési Értéke (COGS = Cost Of Goods Sold) bekerülési értéken számolva.

A pontos ELÁBÉ a profit számoláshoz elengedhetetlen, mert csak így lehet megmondani, hogy az eladott áruért mennyit fizettünk és mekkora árréssel történt az értékesítés. 

Az adott időszakban összesítjük az eladott termékek bekerülési értékét, figyelembe véve a FIFO elvet. Az eladott terméket mindig az aktuális készletértéken számoljuk.

Kapcsolódó útmutató: Termék készletérték

 

ELÁBÉ (Besz.ár) (Cost value)

Eladott Áruk Beszerzési Értéke (COGS = Cost Of Goods Sold) beszerzési áron számolva.

Ez a mutató nem veszi figyelembe a beszerzéssel kapcsolatos költségeket, kizárólag a nettó beszerzési áron számol. 

 

Profit / Árrés tömeg (Profit)

Az árrés tömeg vagy profit a realizálódott eladások árréseinek összesítése egy adott időszakot vizsgálva.

 

 

Profit % (Profit %)

 

A Profit% megmutatja, hogy a nettó eladások mekkora része a profit. Fontos mutató! A költségek fedezetét adja, ezért fontos tisztában lenni azzal, milyen arányban lehet tervezni a profitot a bevétel alapján.

 

 

Kedvezmény (Discount)

Eladási kedvezmények összesítve az adott termékre. Nem számoljuk bele a visszamondott rendeléseket és a visszaküldött termékek kedvezményét.

 

Visszamondások (Cancelled) 

Mennyi mennyiség szerepelt az adott termékből visszamondott rendelésekben.

 

Visszamondások értéke (Cancelled value) 

Megmutatja, hogy milyen összértékkel szerepelt az adott termék visszamondott rendelésekben.

 

Értékesítések (Sales)

A termék összes eladása az adott időszakban. Kész állapotú rendeléseket vesszük figyelembe, a visszamondott tételeket nem számoljuk a mutatóba.

 

Eladások % (Sales %)

A kiválasztott időszakban történt eladás az összes többi termék eladásához képest %-ban kifejezve.

pl. 1 000 termék eladás volt összesen és az adott termék eladása az adott időszakra 100 akkor az adott termék eladása 10% volt a teljes eladáshoz képest.

 

 

Értékesítési sebesség (Sales velocity)

Az értékesítési sebesség megmutatja, hogy milyen gyors egy termék értékesítése egy adott időszakban, figyelembe véve, mikor volt készleten a termék. 

 

 

 

 

Készleten (napok) (On stock days)

Mennyi napig volt készleten a termék egy adott időszakon belül. Az értékesítési sebesség számolásban használjuk, hogy valós képet kapjunk arról, hogy arra számoljuk a sebességet, amikor a termék valójában készleten volt.

 

 

Készlet forgása (napokban) (Stockturn in days)

Készlet forgása napokban kifejezve (Fsn)

Megmutatja, hogy

• hány napig elegendő az átlagos készlet
• hány nap alatt értékesítették az átlagkészlet értékét
• hány naponta fordul meg a készlet

A vállalkozás számára az a jó, ha a forgási napok száma csökken, vagyis a készletet adott időszakon belül többször tudjuk értékesíteni, mint azt megelőző időszakban.

Fsn = (Átlagos készletérték* időszak napjainak a száma) / ELÁBÉ

 

 

Példa:

Egy üzletben X termék nyitó készlet értéke december 10-én: 320.000 Ft 

A záró készletérték 90 nappal később 650 000 Ft.

Az eladott áruk beszerzési értéke 5 600 000 Ft volt. 

Számoljuk ki a forgási sebességet napokban (Fsn)

 

1. lépés átlag készlet kiszámítása

Átlagos készletérték = (320 000 Ft + 650 000 Ft) / 2 = 485 000 Ft

 

Készlet forgása (Stockturn)

Készlet forgása fordulatban kifejezve (Fsf)

Forgási sebesség fordulatban megmutatja, hogy egy adott időszakban az átlagkészletet hányszor sikerült érékesíteni. Természetesen az a jó, ha ez a szám minél nagyobb, vagyis minél többször tudjuk eladni a készletet.

Fsn = ELÁBÉ / Átlagos készletérték

 

 

Az előző példa alapján

Készlet forgása fordulatban (Fsf) = (5 600 000 Ft / 485 000 Ft) = 11, 5 fordulat / 90 nap vagyis a készlet az adott időszak alatt 11,5x fordult meg. 

 

Az alacsony forgás gyenge értékesítést jelez és túlkészletezést (overstocking) tud eredményezni. 

A relatív magas forgás pedig alacsony készlet mennyiséget jelezhet. 

Az első esetben feleslegesen lekötött pénz van a készletben míg a második esetben értékesítéstől, bevételtől eshetünk el. 

 

Mi a jelentősége a forgási sebességnek?

Na, jó vannak már számaink és ki tudjuk számolni, mennyi idő alatt forog meg a készlet. De pontosan mit is jelent ez, mire jó ez egy vállalkozásnak?

Vegyük észre: annak a terméknek a raktározása, amelyik 1x fordul meg egy időszakban többe kerül, mint az amelyik gyakrabban. De miért?

1.  Kidobsz egy csomó pénzt, ha olyan terméket raktározol, amit nem visznek és emellett foglalja a helyet azok elől, amelyeket viszont vinnének

2. Likviditásnak sem tesz jót, ha nem forog a pénzed és nem tudod olyan áruba fektetni, amelyik jobban forog vagyis gyorsabban megtérül

3. Divat és szezonális termékeknél, ha nem elég gyorsan forog meg a készleted, beragadhat és vagy kimegy a divatból vagy várhatod a következő szezont. Például, egy nyári terméknek jellemzően 3-4 hónapon belül ki kell forognia a készletből az idény alatt különben várni kell a következő nyárig, hogy megint értékesíteni lehessen. Ha ismered a korábbi forgási sebesség értékeket, tudni fogod, mennyi az, amennyit érdemes beszerezned még szezon előtt. 

4. A forgás trendjéből látszik, hogy mennyire "trendi" a termék. Ahogy tartósan csökken a forgási sebesség, sejteni lehet, hogy ki fog menni a divatból.

5. PRO TIPP! Ha a beszállítódnak pl 30 napra fizetsz, akkor a 30 napos forgási sebességgel a beszállító finanszírozza a készleted :)

 

Hogyan lehet optimalizálni a készlet forgási sebességet?

Pár javaslat, amivel a készlet forgását javítani lehet. 

• Első kézenfekvő javaslat: növeld az igényt a termékre marketing kampányokkal, célzott ajánlatokkal
• Monitorozd rendszeresen a készletet és szűrd ki a "nem-trendi" termékeket 
• Használj előrendelési megoldásokat és rendelj igény szerint a beszállítótól
• Egyeztess a beszállítóiddal és kérj kedvezményes árat valamiért cserébe (pl nagyobb mennyiség a magasan forgó termékekből, marketing akció .. stb)
• Ha nem megy másképpen, könyveld el a vereséget és szabadulj meg az alacsony forgó tételektől! Akciózd ki őket, ha tudod és fektesd a felszabaduló pénzd magasabban forgó eszközökbe

 

Átlagos készlet (Average inventory)

Az átlagos készlet egy adott időszakra vonatkozóan mutatja a készletértéket. Azt jelzi, hogy az adott időszakon belül az állandóan változó készletek értéke átlagosan mennyi volt. 

Mivel a készletek értéke általában időben változik, a készletértékeket mindig csak adott időpontokban ismerjük. Ezért szükség van egy olyan mutató használatára, amely egy adott időszakra jellemző.

A készletértékek a kiválasztott időszakban lehetnek magasak és lehetnek kiugróan alacsony értékek is, ezért egyik sem alkalmasak a teljes időszak jellemzésére. A kiválasztott időszak jellemzésére használható mutató tehát az átlagos készlet.

 

Átlagos készletértéket a kiválasztott időszak nyitó és záró készlet értékének matematikai átlaga alapján számoljuk.

Átlagos készletérték a kiválasztott időszak nyitó és záró készlet mennyiségének matematikai átlaga. 

 

Átlagos készletérték (Average inventory cost)

Az átlagkészlet egy adott időszakra vonatkozóan mutatja a készletértéket. Azt jelzi, hogy az adott időszakon belül az állandóan változó készletek nagysága átlagosan mennyi volt. 

Mivel a készletek nagysága általában időben változik, a készletértékeket mindig csak adott időpontokban ismerjük. Ezért szükség van egy olyan mutató használatára, amely egy adott időszakra jellemző.

A készletértékek a kiválasztott időszakban lehetnek magas és lehetnek kiugróan alacsony értékek is, ezért egyik sem alkalmasak a teljes időszak jellemzésére. A kiválasztott időszak jellemzésére használható mutató tehát az átlagkészlet érték.

Átlagos készletértéket a kiválasztott időszak nyitó és záró készlet értékének matematikai átlaga alapján számoljuk.

 

 

 

Nyitó készlet (Beginning inventory)

A vizsgált időszak nyitó készlete. 

Részletes információt a termék oldal -> KÉSZLETÉRTÉK oldalon kapsz

Ábrán a 2021-07-23 időszak közötti nyitó készletérték van megjelölve.

 

 

Nyitó készletérték (Beginning inventory cost)

A vizsgált időszaknyitó nyitó készletértéke. 

Részletes információt a termék oldal -> KÉSZLETÉRTÉK oldalon kapsz

 

 

Záró készlet (Ending inventory)

Egy adott időszak záró készlet mennyisége.

Az átlag készlet számításban 

 

Záró készletérték (Ending inventory cost)

Egy adott időszak záró készletértéke HUF -ban. 

 

Készletérték leadása könyvelőnek

Könyvelődnek a hónap végén a havi záró készletértéket tudod leadni. 

 

Kulcszavak: kimutatás, statisztika, termék mutató