A funkció az új CloudERP 2.0 részeként jelent meg, amelynek verziótájékoztatója az alábbi linken olvasható:

1.48 verziótájékoztató

Mostantól lehetőségünk van a listanézetben további feltételek szerint felbontani az egyes elemeket. Ennek előnye, hogy így már egyből listanézetben olyan plusz információkhoz jutunk hozzá, amiket eddig csak az adott bizonylatot egyesével megnyitva tudunk elérni.

A funkció az alábbi listák esetében érhető el:

• Termékek
• Rendelések
• Visszáru
• Beszállítói rendelés
• Szállítmány
• Raktárműveletek

A listanézetben a jobb felső sarokban a Bontás ikon () alatt találjuk a funkciót. 

A műveletet megnyitva listától függően több bontási lehetőséget találunk, de az alapja mindegyiknek ugyan az. 

Emiatt jelen esetben a Rendeléseken kerül bemutatásra a bontás, de általánosságban mindegyik bontásra igazak az alábbiak. 

A jobbról megjelenő menüben ki tudjuk választani, hogy mi alapján szeretnénk bontani.

Ha a Nincs bontás helyett bármit kiválasztunk, akkor automatikusan megjelenik a blokk ami egyrészt tájékoztatásul szolgál, másrészt lehetőségünk van néhány beállítást elvégezni.

A 1. pontban látható, hogy megmutatja nekünk, hogy ha ezt a bontási módszert használjuk az adott listázásra, akkor +758 db elemmel fog nőni a listánk, tehát 1133 értékesítési statisztikát fogunk látni, a jelen esetben 375 db rendelésünkhöz.

2. pontban megmutatja, hogy hány új főbb oszloppal bővül a listázásunk automatikusan (jelen esetben ez a rendelés azonosító lesz és a rendelésben szereplő tételek cikkszáma)

3. pontban pedig tájékoztat mindet a rendszer arról, hogy +15 db új oszlopot lesz lehetőségünk beállítani az Oszlopbeállítások menüben, ha ezt a bontást használjuk. Kisebb betű mérettel azt sorolja fel, hogy melyek ezek az oszlopok.

Ez azt fogja jelenteni, ha beállítjuk ezt a bontást, akkor az oszlopbeállítások menüben ez a +15 db oszlop kiválasztható lesz, amelyet egy Zöld kerettel jelez a rendszer, hogy ezek az oszlopok a bontás miatt jelentek meg.

A következő 4 jelölőnégyzettel azt tudjuk befolyásolni, hogy a bontással létrehozott nézetben milyen adatok hogyan jelenjenek meg. 

A Főbb oszlopok rögzítése (4. pont) azt befolyásolja, hogy a 2. pontban látható Főbb oszlopok rögzítve legyenek-e a bal oldalán a listának.

Ha engedélyezzük, akkor mindegyik főbb oszlop kitűzésre kerül a bal oldalon és ha jobbra-balra görgetünk a listában, akkor fixen ott maradnak az oszlopok.

A Főbb oszlopok rendezése (5.pont) azt befolyásolja, hogy a 2. pontban látható Főbb oszlopok be legyen-e rendezve alapértelmezetten.

Ha engedélyezzük, akkor mindegyik főbb oszlop többszintű rendezéssel rendezésre kerül:

Ha nem engedélyezzük, akkor nem kerülnek rendezésre a főbb oszlopok:

A Szegélyek engedélyezése (6. pont) pedig azt szabályozza, hogy a listázáskor az oszlopok között is legyen-e elválasztó szegély.

Ha engedélyezzük, akkor az oszlop is szegéllyel vannak elválasztva:

Ha nem engedélyezzük, akkor nincs szegély az oszlopok között:

A Kompakt mód engedélyezése (7. pont) pedig azt koordinálja, hogy a listanézet automatikusan átkerüljön-e kompakt sorszélességűbe vagy inkább hagyja a rendszer a beállításokban megadott alapértelmezett sűrűségen. 

Ha engedélyezzük, akkor a listázás sokkal sűrűbb lesz, így egyszerre több sornyi adatot látunk:

Ha nem engedélyezzük, akkor marad a listázásban alapból megadott sűrűség (alábbi képen a normál sűrűség látható): 

A bontás során újabb oszlopok válnak elérhetővé, hogy az adott listázásban megjeleníthetőek. Ezek az Oszlopbeállítások menüben egy zöld keretbe foglalva láthatóak .

Ha ilyen oszlopokat adunk hozzá a rendeléseinkhez, akkor előfordulhat, hogy elsőre azt látjuk, hogy van kettő vagy több azonos nevű oszlopunk (pl. fenti képen a Fizetési mód vagy a Létrehozva), ez nem hiba, hanem itt minden esetben vagy a mező neve előtt vagy a zöld keret címében benne van mire vonatkozik az adott adat.

Tehát például az alábbi képen látható, hogy a második és az utolsó oszlop is Létrehozva nevet visel, de eltérő adatokat tartalmaz, ennek az oka, hogy a második oszlopban látszik a név felett, hogy Tranzakciók. Ez azt jelenti, hogy ez a Létrehozva adat a Tranzakciók létrehozására vonatkozik, tehát ekkor lettek létrehozva a tranzakciók, míg a sima Létrehozva az a listázás fő elemének, azaz a rendelésnek a Létrehozási időpontja.

Ugyan ez igaz a fizetési módra is. A 6. és a 7. oszlop is a fizetési mód nevet viseli, de a 6. oszlopon látszik, hogy ez a tranzakció fizetési módja. Hisz a vevő előfordul, hogy mással egyenlíti ki a rendelését, mint amivel pl. a rendelést leadta.

Abban az esetben ha egy listázás már bontva van valami szerint és azt cseréljük, akkor azt is a Bontáson belül tudjuk megtenni, úgy hogy egy másik bontási módot választunk.

Ilyenkor meg fog jelenni egy Eldobott oszlopok nevezetű blokk, ami arra hívja fel a figyelmet, hogy a korábbi bontásban adott oszlopok még megjelentek, viszont az új bontási módban már ezek az oszlopok nem érhetőek el (mert nem értelmezhetőek).