Tartalomjegyzék

• Fogalmak
• Tranzakció kategóriát érintő változások
• Pénzügyi kategória létrehozása
• Alapadatok
  • 1. Név
  • 2. Kategória osztály
  • 3. Szülő
  • 4. Leírás
• Felhasználási beállítások
  • 1. Felhasználás
  • 2. Levonható ÁFA
• Eredmény beállítások
  • 1. Eredmény kategória
    • Miért nem tudok egy eredmény kategóriát kiválasztani?
    • Miért nem tudok egyetlen eredmény kategóriát sem kiválasztani?
    • Logikai összefüggés az osztályok és eredmény kategóriák között
  • 2. Alapértelmezett elhatárolási időszak
  • 3. Költség elosztása és költség allokálás alapja
• Gyors létrehozás

Fogalmak

2. Levonható ÁFA

A rendszerben a kategória létrehozásakor megadhatod, hogy az adott költségtípus ÁFA-tartalma levonható-e. Ez a mező akkor jelenik meg, ha a kategória felhasználását „Csak számlatételeknél” vagy „Számlatételeknél és tranzakcióknál” opcióra állítod, hiszen az ÁFA-kérdés számlák kapcsán válik relevánssá.

A döntés alapja az, hogy a kiadás közvetlenül összefügg-e a vállalkozási tevékenységeddel:

• Igen (Levonható ÁFA): Olyan költségek, amelyek a cég alaptevékenységéhez szükségesek (pl. készletbeszerzés, szakmai szoftverek, irodabérlet).

  • Pénzügyi hatás: Az itt kifizetett ÁFA-t visszaigényelheted, vagyis szembeállíthatod a vevőidtől beszedett ÁFA-val. Emiatt ez az összeg nem jelenik meg az eredményjelentésedben költségként, hiszen ez csak egy technikai tétel, amit „átadsz” a NAV-nak.

• Nem (Nem levonható ÁFA): Olyan kiadások, amelyeknél a törvény vagy a tevékenység jellege nem engedi az ÁFA visszaigénylését (pl. csapatépítő vacsora).

  • Pénzügyi hatás: Mivel ezt az ÁFA-t nem igényelheted vissza, ez a tétel ténylegesen csökkenti a cég eredményét. Ilyenkor az ÁFA összege is költségként jelentkezik az eredményjelentésben, mintha a termék vagy szolgáltatás bruttó ára lenne a kiadásod.

Példa a gyakorlatból

Fontos szabály: Bevétel típusú kategóriáknál a rendszer alapértelmezetten „Igen”-re állítja ezt az értéket, ha számlázáshoz használod a kategóriát, mivel az értékesítés során keletkező fizetendő ÁFA kezelése automatikus.

Miért érdemes erre figyelni?

Ha egy nem levonható ÁFA-t (pl. éttermi számlát) véletlenül levonhatóként jelölsz meg, a rendszered azt fogja mutatni, hogy több profitod maradt, mint amennyi valójában a bankban van, hiszen az ÁFA-t is „megtakarításként” kezeli. A helyes beállítás tehát a pontos profitmutatás záloga.

Eredmény beállítások

1. Eredmény kategória

A rendszerben két alapvető kimutatást különböztetünk meg, amelyek más-más szempontból mutatják meg a cég állapotát:

1. Cash-flow: A pénz tényleges útját mutatja. Itt minden pénzmozgás megjelenik (pl. ha egyik számládról a másikra utalsz, az itt látszik, de a profitodat nem növeli).

2. Eredményjelentés (P&L): Ez a kimutatás a cég nyereségességét méri. Ide csak azok a tételek kerülnek, amelyek valóban befolyásolják, hogy a cég profitot termelt-e.

Az eredmény kategória megadása egy kritikus lépés, ugyanis itt határozod meg, hogy az adott tétel a cég hivatalos eredménykimutatásában (más néven P&L - Profit and Loss jelentésben) megjelenjen-e és ha igen, akkor melyik fő csoportba kerüljön.

Bevétel

Ez a kiindulópont. Ide tartozik minden olyan tétel, amely a cég alaptevékenységéből származik (termékeladás, szolgáltatási díj). Ez a "bruttó" forgalom ÁFA nélkül.

Ha ezt az eredmény kategóriát választjuk, akkor az ebbe a pénzügyi kategóriába sorolt elemek megjelennek az eredményjelentésben.

Fedezet 0:  ELÁBÉ (Eladott Áruk Beszerzési Értéke)

Ez a legközvetlenebb költség. Csak azt vonjuk le, amibe maga a termék került nekünk a beszállítónál.

Megmutatja a kereskedelmi árrést. Ha ez alacsony, akkor vagy túl olcsón adod a terméket, vagy túl drágán veszed.

Fontos! Megjelenik az eredmény jelentésben, de csak az értékesítések alapján, tehát csak azoknak a termékeknek az ELÁBÉ-ját fogjuk látni az eredménykimutatásban, amiket el is adtunk.

Fedezet 0,5: ERP díj

Az EPR díj egy speciális kategória, mivel az EPR díj a modern kereskedelemben szinte "másodlagos ELÁBÉ-ként" viselkedik: nem egy általános működési költség, hanem minden egyes eladott termék (vagy annak csomagolása) után fizetendő díj.

Az EPR díj kategória beállításánál a legfontosabb szabály: a rendszerünk ezt a költséget a terméken megadott adatok alapján és az értékesítések alapján számolja el, nem pedig a MOHU-tól érkező számlák alapján és ezen információk alapján jelenik meg az eredményjelentésben is.

Ezt a kategóriát manuálisan nincs lehetőség kiválasztani, viszont a rendszer helyettünk automatikusan létrehozza. 

Fedezet 1, 2, 3, 4, 5: Logikai felosztási szintek

A rendszer rugalmassága érdekében több fedezeti szint áll rendelkezésre. Ezeket a cég egyedi igényei szerint töltheti meg tartalommal, de a legismertebb felosztás a következő:

• Fedezet 1 (Közvetlen értékesítési költségek): Ide érdemes tenni mindent, ami egy konkrét rendelés teljesítéséhez kell: szállítási díj, csomagolóanyag, marketplace jutalékok (pl. eMAG, Amazon).

• Fedezet 2 (Közvetlen marketing): Olyan költségek, amik a vevőszerzéshez kellenek (pl. Google Ads, Facebook Ads), és visszaoszthatók értékesítési csatornákra.

• Fedezet 3 (Raktározás és logisztika): Raktárbérlet, raktári rezsi, logisztikai munkabérek.

• Fedezet 4 és 5: További egyedi bontásokra szolgál (pl. projektek vagy divíziók szerinti elkülönítés), ha a cég struktúrája ezt igényli.

Fontos! Csak azok a fedezeti szintek (pl. Fed. 1, Fed. 2) jelennek meg itt választható opcióként, amelyeket előzetesen bekapcsoltál. Ezeket a szinteket a Beállítások / Pénzügy / Alapbeállítások menüpont "Fedezeti szintek" blokkjában tudod engedélyezni és a saját cégedre szabni.

Fix működési költség (OPEX)

Ide kerülnek azok a "fix" vagy általános költségek, amelyek nem köthetők közvetlenül egy-egy eladáshoz vagy webshophoz, de a cég fenntartásához elengedhetetlenek.

Példák: Irodabérlet, könyvelési díj, cégvezetői fizetések, általános szoftverek (pl. számlázó, levelező).

Ha ezt az eredmény kategóriát választjuk, akkor az ebbe a pénzügyi kategóriába sorolt elemek megjelennek az eredményjelentésben.

Miért nem tudok egy eredmény kategóriát kiválasztani?

A legördülő menüben a kiválasztható kategóriák dinamikusan változnak, ami az befolyásol. hogy milyen kategória osztályt adtunk meg az adott pénzügyi kategóriához.

A rendszer logikusan szűri a lehetőségeket. Ha például fent a "Változó költségek" osztályt választottad, itt már értelemszerűen nem választhatod a "Bevétel" vagy a "Fix működési költség" kategóriát.

Miért nem tudok egyetlen eredmény kategóriát sem kiválasztani?

A rendszer úgy lett kialakítva, hogy segítse a helyes pénzügyi elszámolást és megelőzze a statisztikai hibákat. Emiatt bizonyos kategóriaosztályok esetén automatikusan letiltjuk az „Eredmény kategória” mezőt.

Ennek oka egyszerű: ezek a tételek a cég tényleges nyereségességét (eredményét) nem befolyásolják, csupán a pénz mozgását (Cash-flow) mutatják.

A rendszer automatikusan nem engedi eredménykategóriába sorolni az alábbi kategória osztályokat:

• Készlet beruházás: Ennek oka, hogy a készletek az ELÁBÉ alapján kerülne az eredményjelentés alapján megjelenítésre, tehát csak akkor jelennek meg az eredményjelentésben a készletveszerzések, ha azok abban az időszakban eladásra is kerültek. A készlet beruházás csak a cash flowt fogja módosítani.

• Fix beruházás: Ennek oka, hogy a tárgyi eszközök (pl. gépek, járművek, informatikai eszközök) beszerzése nem működési költség, hanem vagyoni átrendeződés: a bankszámlán lévő pénzből egy fizikai eszköz (vagyontárgy) lesz. Mivel a cég összesített vagyona ettől nem csökken, csak a formája változik meg, a beszerzés nem rontja a cég üzleti nyereségét. Így ez a tétel kizárólag a cash flow-ban jelenik meg mint kiadás.

• Pénzügyi ráfordítás: Ennek oka, hogy ide a finanszírozási és tőkejellegű kiadások tartoznak, például a felvett hitelek tőkerészének törlesztése vagy a tulajdonosoknak kifizetett osztalék. Ezek a tételek kötelezettséget csökkentenek vagy a saját tőkét mérséklik, így a cég üzleti eredményét (nyereségét) közvetlenül nem rontják, kizárólag a pénzmozgást mutatják.

• Egyéb költségek: Ennek oka, hogy ide az olyan átmeneti vagy elszámolási jellegű kiadások tartoznak, mint például a hosszú távra letett kaució (óvadék) vagy a garanciális letétek. Mivel ezek a pénzek később visszajárnak a cégnek, nem jelentenek végleges vagyoncsökkenést, így nem számítanak valódi költségnek az eredményjelentésben.

• Átvezetés: Ha a saját bankfiókjaid között mozgatsz pénzt, vagy készpénzt veszel fel a bankból a házipénztárba, az nem teszi gazdagabbá a cégedet, csak a „zsebek” között változik az egyenleg.

• ÁFA bevételek és kiadások: Az ÁFA-t te csak beszeded a vevőtől (hogy továbbadd az államnak) vagy kifizeted a szállítónak (hogy visszaigényeld az államtól). Mivel ez technikailag az állam pénze, nem része a cég saját üzleti eredményének.

• Pénzügyi bevétel: Ennek oka, hogy ide a külső forrásból származó, finanszírozási célú pénzbeáramlások tartoznak, mint a banki hitelek, kölcsönök lehívása vagy a tulajdonosi tőkeemelés. Ezek növelik a bankszámla egyenlegét, de ezzel egy időben kötelezettséget vagy saját tőkét keletkeztetnek, vagyis nem a cég értékesítési tevékenységéből származó profitot gyarapítják.

• Egyéb bevétel: Ennek oka, hogy ide a nem üzleti tevékenységből fakadó, elszámolási jellegű pénzbeáramlások tartoznak, például az ügyfelektől/bérlőktől kapott óvadékok (kauciók) vagy egy korábban letett biztosítéki összeg visszatérülése. Mivel ezek a tételek nem jelentenek véglegesen megszerzett jövedelmet, a cég tiszta nyereségét sem növelik.

Tehát, ha egy tételnél azt látod hogy ez a mező nem szerekszthető, ne aggódj! Ez azért van, mert a rendszer védi a P&L (Eredmény) jelentésed tisztaságát, így a kimutatásaid a valós üzleti teljesítményedet fogják mutatni, nem pedig a technikai pénzmozgásokat.

Összegezve: Az eredmény kategória kiválasztásával döntöd el, hogy a P&L jelentésben melyik soron, melyik fő csoport tagjaként jelenjen meg a pénzmozgás, így biztosítva a cég teljesítményének átlátható, szintekre bontott elemzését.

Logikai összefüggés az osztályok és eredmény kategóriák között

A pénzügyi tisztánlátás érdekében a rendszer szigorú logikai kapcsolatot tart fenn a kategória Osztálya és a P&L jelentésben elfoglalt helye (Eredmény kategória) között. Ez a beépített funkció megakadályozza a szakmai hibákat.

Ez a korlátozás garantálja, hogy a P&L jelentésed szerkezete mindig szabványos maradjon. Akárki is rögzíti az adatokat a cégnél, nem tudja "elrontani" a kimutatást azzal, hogy egy marketingköltséget véletlenül bevételként tüntet fel, vagy egy fix bérleti díjat az ELÁBÉ-ba (Fedezet 1) kever.

2. Alapértelmezett elhatárolási időszak

A pénzügyekben gyakran előfordul, hogy egy egyszeri kifizetés (például egy éves szoftverelőfizetés) valójában egy hosszabb időszakra szól. Ha ezt nem kezeljük, a havi kimutatásaidban hatalmas „tüskék” vagy csúcsok jelennének meg, amik torzítják a látványt: az egyik hónapban úgy tűnne, mintha hatalmas veszteséged lenne, a többiben pedig irreálisan magas a profitod.

Az Alapértelmezett elhatárolási időszak mezővel beállíthatod, hogy az adott kategóriába eső tételek költségét vagy bevételét a rendszer hogyan „terítse szét” az időben.

• Előre definiált időszakok: Ez a hónap/év, előző hónap/év, következő hónap/év.

• Egyedi időszak: Itt pontosan megadhatod, hogy hány napra, hétre, hónapra vagy évre szóljon az összeg.

Vegyük egy szoftver éves előfizetést, amit január 1-jén fizetsz ki (mondjuk 365 000 Ft-ot):

• Elhatárolás nélkül: Januárban kapsz egy 365 000 Ft-os „ütést” a költségeid közé, a többi 11 hónapban pedig 0 Ft költséged lesz ezen a soron. Ez nem tükrözi a valóságot, hiszen a szoftvert egész évben használod.

• 1 éves elhatárolással: A rendszer szépen „leosztja” ezt az összeget 365 napra. Így ha egy hónapra szűrsz a jelentésekben, mindig csak az adott hónapra jutó arányos részt (kb. 30 000 Ft-ot) fogod látni költségként.

Tipikus példák az elhatárolásra:

• Bérek: Bár egy napon utalod, egy egész havi munkavégzést fedez le.

• Éves biztosítások / szoftverek: Egy évre elosztva látod a valós havi fenntartási költséget.

• Havi rezsiszámlák: Egy hónap belül minden napra láthatod leosztva a költségeket.

Fontos! Az elhatárolás kizárólag az Eredményjelentésre (P&L) van hatással.

Miért van ez így?

• Cash-flow (Pénzforgalom): Ez a kimutatás a "rideg valóságot" mutatja: mikor mozdult meg a pénz a bankszámládon. Ha január 1-jén kifizettél 365 000 Ft-ot, a Cash-flow-ban az a teljes összeg január 1-re fog megjelenni, hiszen a pénz akkor távozott a cégből.

• Eredményjelentés (P&L): Ez a kimutatás a cég teljesítményét és jövedelmezőségét méri. Itt az elhatárolás segítségével a rendszered „szétteríti” a költséget, hogy lásd: az a kifizetés valójában az egész évre vonatkozott, nem csak januárra.

Miért hasznos ez?

A segítségével a P&L (Eredmény) jelentésed kiegyensúlyozottá válik. Bármelyik hónapra is nézel rá, a rendszer a valós, arányos költségeket fogja mutatni, így sokkal pontosabb képet kapsz a cég aktuális profitabilitásáról.

3. Költség elosztása és költség allokálás alapja

Vannak olyan költségek, amelyek nem csak általánosságban terhelik a céget, hanem konkrétan egy raktárhoz, egy webshophoz vagy akár egy meghatározott rendelés-csoporthoz köthetők. A Költség elhatárolási elem segítségével ezeket a kiadásokat „visszaterhelhetjük” azokra az egységekre, ahol azok ténylegesen keletkeztek.

Költség elosztása (Mire terhelünk?)

Itt választhatod ki, hogy a költséget milyen logikai egységek között ossza fel a rendszer:

• Nincs allokálva/ elhatárolva: A költség nem terhelődik rá egyetlen rendelésre sem (így nem csökkenti a rendelések egyedi árrését), de a céges szintű Eredményjelentésben természetesen megjelenik, illetve ha adtunk meg elhatárolási időszakot, akkor annak megfelelően időszak szerint elhatárolásra kerül.

• Allokálás konkrét rendelések: A legpontosabb szint. Ideális olyan tételekhez, mint az eMAG jutalékok vagy a GLS utánvét-elszámolások. Ha ezt választod, a költség közvetlenül a konkrét rendelések árrését fogja csökkenteni.

• Allokálás rendelésekre értékesítési csatorna alapján: Ha egy adott hirdetés (pl. Google Ads) csak az UNAS webshopodat népszerűsíti, itt kiválaszthatod az adott csatornát.

• Allokálás rendelésekre raktár alapján: Kiváló rezsiköltségekhez (villany, fűtés) vagy raktárbérlethez, amit egy konkrét helyszínre akarsz elszámolni.

• Allokálás szállítmányokra: A rendelések helyett a bejövő beszerzésekre (szállítmányokra) terheli a költséget. Példa: Külföldi áru beérkezésekor fizetett vám vagy fuvardíj.

Hogyan pontosítja ezt a rendszer?

• Elosztás aránya: Hogy a kiválasztott rendelések/szállítmányok között milyen arányban oszoljon el a költség, azt a „Költség allokálás alapja” mezőben tudod szabályozni.

• Időbeli elhatárolás: Egy külön mezőben az időszakot is megadhatod (pl. előző hónap). A rendszer így a számla teljesítési ideje (vagy ha nincs számla, akkor a tranzakció ideje) alapján pontosan arra az időszakra eső rendelésekre terheli a költséget, amelyik időszakban az valójában felmerült.

Költség allokálás alapja (Hogyan osszuk fel?)

Ha kiválasztottad a költség elhatárolási elemet akkor, meg kell adnod, milyen logika szerint oszoljon meg közöttük az összeg:

• Tételenként egyenlően: Minden rendelés tétel ugyanakkora részt kap a költségből.

• Nettó érték alapján: A drágább rendelés tételekre nagyobb arányú költség jut.

• Mennyiség / Súly / Térfogat alapján: Különösen logisztikai költségeknél hasznos, ahol a méret vagy a súly határozza meg a valódi kiadást.

• Árrés alapján: A nagyobb nyereséget (profitot) termelő rendelés tételekre nagyobb arányú költség jut. Ez a logika segít megvédeni a kisebb árrésű termékeket attól, hogy a plusz költségek miatt veszteségessé váljanak, mivel a költségterhet a magasabb profittartalmú tételek jobban elbírják.

Allokált elemek

Nem kell az összes webshopodra vagy raktáradra terhelned a költséget. Kiválaszthatsz egyet vagy többet a listából.

Ha értékesítési csatornát vagy raktárat választasz, az Allokált elemek mezőben megadhatsz egy vagy több konkrét egységet, mert lehetséges, hogy nem az összes értékesítési csatornádra/ raktáradra szeretnéd ezt a költséget elhatárolni.

Sőt a Haladó elhatárolási beállítások megjelenítése gombra kattintva, megadhatsz százalékos felosztást is: például egy közös raktári számla 60%-át az egyik, 40%-át a másik raktáradra terhelheted.

Gyakorlati példa: Meta hirdetés felosztása

Tegyük fel, hogy kaptál egy 100.000 Ft-os Meta számlát, és két webáruházad van (X és Y). Tudod, hogy a hirdetések 60%-a az X webshopod, 40%-a az Y webshopod támogatta.

Beállítás a rendszerben:

1. Elem: Értékesítési csatornák (X és Y webshop).

2. Százalékos felosztás: X = 60%, Y = 40%.

3. Alap: Nettó érték alapján (mivel mindkét boltban vannak olcsó és drága termékeid is).

Mi történik ezután? A rendszer a 100.000 Ft-ot először szétbontja: az X webshopra 60.000 Ft, az Y-ra 40.000 Ft jut. Ezután ezt az összeget továbbosztja a webshopokban adott időszak alatt leadott rendelések tételeire, a nettó áruk arányában.

Miért jó ez neked?

Ezzel a módszerrel nem csak azt tudod, hogy mennyi volt a Meta számlád, hanem azt is, hogy mennyi volt a tiszta profitod egy konkrét eladott cipőn vagy elektronikai cikken, miután a hirdetési költség ráeső részét is levontad belőle.

Gyors létrehozás

A pénzügyi kategóriák beállításainál található Alapértelmezett megjegyzés, Alapértelmezett fizetési mód és Alapértelmezett pénztárca mezők nem csupán adatkitöltést segítenek, hanem aktívan alakítják a felhasználói felületet.

Ha egy kategóriához megadsz egy alapértelmezett pénztárcát, fizetési módot vagy megjegyzést, a rendszer ezt "kiemelt" kategóriaként kezeli. Ennek eredményeként:

• Egyedi gomb (csempe) jön létre: A tranzakciók létrehozásakor a kategória saját színes gombot kap a felugró ablakban (mint a képen látható piros Bérköltség gomb).

• Azonnali rögzítés: Ha erre a csempére kattintasz, a rendszer előre kitölti a pénztárcát, fizetési módot és a megjegyzést, így neked már csak az összeget kell beírnod.

Mikor érdemes használni?

Azokat a kategóriákat érdemes így felparaméterezni, amik rendszeresen, havi szinten előfordulnak, és fixen tudod róluk, melyik pénztárcából fizeted őket:

• Bérköltség / Bérjárulék: (Pl. Fixen a fő bankszámláról utalod).

• Tagi kölcsön: (Ha mindig ugyanazzal a megjegyzéssel rögzíted).

A mezők előnyei:

1. Alapértelmezett pénztárca: Nem kell minden egyes alkalommal kikeresned a listából, hogy melyik pénztárcából ment el a pénz.

2. Alapértelmezett fizetési mód: Azonnal kitöltésre kerül a fizetési mód a tranzakció létrehozásakor.

3. Alapértelmezett megjegyzés: Segít a könyvelőnek és neked is az utólagos beazonosításban (pl. "Havi rezsiátalány" vagy "Bérek kifizetése").

Tipp: Ha túl sok csempét hozol létre, az ablak zsúfolttá válhat. Csak a 4-6 leggyakrabban használt, számla nélküli tranzakciótípushoz állíts be ilyen alapértelmezéseket!

Tranzakciók és számlatételek kategóriájának tömeges átmozgatása

Ha egy vagy több pénzügyi kategóriából az összes ott lévő tranzakciót és számlatételt egy másik kategóriába szeretnéd átrakni, ezt a Hivatkozások áthelyezése funkcióval teheted meg a leggyorsabban.

Az átmozgatás lépései:

1. Kategóriák kijelölése: Jelölj ki egy vagy akár több olyan pénzügyi kategóriát, amelyek tartalmát át szeretnéd helyezni.

2. Művelet indítása: Kattints a Hivatkozások áthelyezése műveletre.

3. Célkategória megadása: A felugró ablakban a Célkategória mezőben válaszd ki azt az új kategóriát, ahová a tételeket át szeretnéd csoportosítani, majd hagyd jóvá a műveletet.

⚠️ Fontos! Különböző irányú kategóriák nem vonhatók össze! Figyelj arra, hogy a rendszer nem engedi az áthelyezést, ha eltérő irányú kategóriákat jelölsz ki egyszerre. Pénzügyileg nem értelmezhető, hogy egy bevételt, egy költséget és egy belső átvezetést ugyanabba a kategóriába mozgassunk át. Mindig csak azonos típusú (pl. csak költség alapú vagy csak bevétel alapú) kategóriákat válassz ki!

A sikeres áthelyezés után a rendszer a háttérben minden érintett számlatételen és tranzakción automatikusan frissíti a kategóriát, így az adatok azonnal a megfelelő helyen fognak szerepelni a riportokban is.

Pénzügyi kategóriák tömeges törlése

Ha a kategóriafádból el szeretnél távolítani feleslegessé vált kategóriákat, a rendszer lehetőséget biztosít egy vagy akár több kategória egyidejű törlésére is. Mivel a törlendő kategóriákban még lehetnek élő tranzakciók és számlatételek, a rendszer automatikus védelmi mechanizmussal gondoskodik arról, hogy ezek az adatok ne vesszenek el.

A törlési folyamat és a választható opciók attól függnek, hogy milyen irányú kategóriákat jelöltél ki:

1. eset: Azonos irányú kategóriák törlése

Ha a kijelölt kategóriák mindegyike ugyanolyan típusú (például kizárólag költség kategóriákat vagy kizárólag bevétel kategóriákat törölsz egyszerre):

• A felugró ablakban szabadon megadhatsz egy Célkategóriát.

• A törlés jóváhagyása után a rendszer az összes itt található tranzakciót és számlatételt automatikusan átmozgatja az általad kiválasztott új helyre.

2. eset: Eltérő irányú kategóriák törlése egyszerre

Ha a kijelölésedben vegyesen szerepelnek különböző típusú kategóriák (például egyszerre jelöltél ki törlésre egy bevételi és egy költség kategóriát):

• Mivel a különböző irányú tételeket nem lehet egy közös célkategóriába összeönteni, a rendszer biztonsági okokból csak egyetlen műveletet engedélyez.

• A felugró ablakban kizárólag a Hivatkozások áthelyezése a szülő kategóriába opció lesz elérhető. Ezt választva a rendszer a törölt kategóriák tartalmát automatikusan a kategóriafában közvetlenül felettük elhelyezkedő (szülő) kategóriába mozgatja fel egy szinttel.

💡 Tipp a tiszta riportokért: Bár a rendszer automatikusan megvédi a tételeidet az eltűnéstől (vagy a megadott célkategóriába, vagy a szülő kategóriába menti őket), a pontos Eredményjelentés és Cash-flow érdekében érdemes a tömeges törlés előtt gyorsan átfutni, hogy a kategóriákban lévő tranzakciók a megfelelő gyűjtőkbe fognak-e átkerülni!