Tartalomjegyzék

1. Mi az az Eredményjelentés?

2. Elérés és frissítési mechanizmus

3. Nézetek testreszabása és a kerekítés

4. Csoportosítás és bontás (Dimenziók kezelése)

5. Eredmény kategóriák és Fedezeti szintek

6. Időbeli elhatárolások működése

7. Gyakorlati példák az Eredményjelentés működésére

7.1. Vevői rendelés, díjbekérő és a normál számla útja

7.2. Rendelés nélküli bevételek kezelése

7.3. Bejövő számlák: Villanyszámla elszámolása és allokációja

7.4. Járulékos beszerzési költségek és az ELÁBÉ kezelése

1. Mi az az Eredményjelentés?

Az Eredményjelentés a vállalkozás valós gazdasági teljesítményét és jövedelmezőségét mutatja meg egy adott időszakban. Azt vizsgálja, hogy mennyi értéket állított elő a cég (bevételek), és ehhez mérten mennyi erőforrást használt fel (költségek).

Kiemelten fontos elvi működés: Teljesítési szemlélet (Accrual basis) Az Eredményjelentés nem a pénzmozgás napját (szemben a Cash-flow kimutatással), hanem a számlák teljesítési dátumát, illetve az időbeli elhatárolásokat veszi alapul.

• Példa: Ha kiállítunk egy vevői számlát decemberi teljesítéssel, az a decemberi eredményt (profitot) fogja növelni, még akkor is, ha a vevő pénzügyileg csak a következő év januárjában egyenlíti ki azt.

2. Elérés és frissítési mechanizmus

A kimutatást a bal oldali főmenüben a Pénzügy > Jelentések > Eredményjelentés menüpont alatt érhetjük el.

Automatikus frissülés: A jelentés adatai minden éjszaka automatikusan újraszámolódnak, így alapértelmezetten mindig az előző nap végéig lezárt adatokat látjuk a felületen.

Azonnali frissítés: Amennyiben napközben teljesen naprakész, pillanatnyi adatokra van szükségünk, a képernyő bal alsó sarkában található Kimutatások újraszámolása... gombbal bármikor manuálisan is elindíthatjuk a frissítést, ami azonnal betölti a rendszer aktuális állását.

3. Nézetek testreszabása és a kerekítés

A felület jobb felső sarkában található Nézet beállításai (fogaskerék) ikonra kattintva a táblázat megjelenése egyéni igényekre szabható (pl. a sorok sűrűsége vagy a szegélyek stílusa).

Itt érhető el a Pénzösszegek kerekítése opció is, ahol három szint közül választhatunk:

• Nincs kerekítés: Pontos, forintra kész összegek megjelenítése.

• Ezresekre: Az összegek ezer forintra kerekítve jelennek meg (ez segíti a gyorsabb kontrolling áttekintést).

• Milliókra: Nagyobb forgalmú cégek vagy éves szintű elemzések esetén a globális trendek gyors átláthatóságát támogatja.

4. Csoportosítás és bontás (Dimenziók kezelése)

A jelentés alapértelmezetten Eredmény kategória, azon belül Pénzügyi kategória szerinti sorokban, oszlopait tekintve pedig Hónapok szerinti felosztásban jelenik meg.

A jobb felső sarokban található Csoportosítás (rétegek ikon) menüpont segítségével azonban tetszőlegesen finomíthatjuk a struktúrát. Fontos megérteni: minél több csoportosítási feltételt adunk meg, annál részletesebb (több sorból álló) táblázatot kapunk.

Értékesítési csatorna szerinti csoportosítás: Ha bekapcsoljuk ezt a dimenziót, a rendszer az eredménykategóriákat (pl. a Bevételt) tovább bontja értékesítési csatornák (pl. Webshop, Üzlet, Egyedi megrendelés) szerint. Így pontosan láthatóvá válik, hogy melyik csatorna mekkora szeletet tesz ki az eredményből.

Dátum szerinti csoportosítás (Speciális felosztás): Meghatározhatjuk, hogy a sorok milyen időintervallum szerint tagolódjanak: Nap, Hét, Hónap, Negyedév vagy Év.

Példa napi bontásra: Ha a Dátum csoportosításnál a „Nap” opciót választjuk, és mellette az Értékesítési csatorna is aktív, akkor a rendszer minden egyes napra külön sorokat hoz létre azokhoz a csatornákhoz, ahol az adott napon teljesítéssel járó tranzakció történt (ezt mutatja a felületen a kék kiemelés).

5. Eredmény kategóriák és Fedezeti szintek

Az Eredményjelentés szerkezetét a cég által kialakított saját kategóriafája határozza meg. 

A kategóriafa kialakításáról EBBEN A CIKKBEN írtunk részletesen.

Amikor a beállítások során egy pénzügyi kategóriához hozzárendelünk egy Eredmény kategóriát, tulajdonképpen azt mondjuk meg a rendszernek, hogy az adott tétel a kimutatás melyik szintjén fejtse ki a hatását:

Bevétel

A kimutatás kiindulópontja. Ide tartozik minden olyan tétel, amely a cég alaptevékenységéből származik (termékértékesítés, szolgáltatási díjak). Ez a „bruttó” forgalom, nettó (ÁFA nélküli) értéke.

Fedezet 0: ELÁBÉ (Eladott Áruk Beszerzési Értéke)

A legközvetlenebb változó költség. Csak annak az árunak a bekerülési értékét vonja le a bevételből, amit ténylegesen el is adtunk az adott időszakban (nem a teljes raktárra vásárolt készletet). Megmutatja a tiszta kereskedelmi árrést; ha ez a szint túl alacsony, az árazási vagy beszerzési problémára utalhat.

Fedezet 0.5: EPR díj (Kiterjesztett Gyártói Felelősség)

A modern kereskedelemben ez egyfajta „másodlagos ELÁBÉ-ként” viselkedik. Mivel nem általános működési költség, hanem az eladott termékek/csomagolások után fizetendő tétel, a rendszer ezt automatikusan számolja el a terméktörzsben megadott adatok és a realizált értékesítések alapján (nem pedig a MOHU-tól érkező utólagos számlák szerint). Ez a kategória manuálisan nem választható, a rendszer automatikusan menedzseli.

Fedezet 1, 2, 3, 4, 5: Logikai felosztási szintek (Kontrolling szintek)

A rendszer lépcsőzetes fedezetszámítást biztosít, hogy a cégvezetés pontosan lássa, hol vesz el a legtöbb költség a profitból.

Fontos szabály: Csak azok a szintek jelennek meg választható opcióként a kategóriáknál, amelyeket előzőleg bekapcsolt a Beállítások > Pénzügy > Alapbeállítások > Fedezeti szintek menüpont alatt.

A leggyakoribb piaci gyakorlat szerinti felosztás:

• Fedezet 1 (Közvetlen értékesítési költségek): Egy konkrét rendelés teljesítéséhez elengedhetetlen tételek (pl. szállítási/futár díjak, csomagolóanyag, marketplace jutalékok, mint az eMAG vagy Amazon).

• Fedezet 2 (Közvetlen marketing): Vevőszerzési költségek (pl. Google Ads, Facebook Ads), amelyek közvetlenül hozzárendelhetők az értékesítési csatornákhoz.

• Fedezet 3 (Raktározás és logisztika): Raktárbérlet, logisztikai rezsi, raktári munkabérek.

• Fedezet 4 és 5: További egyedi kontrolling igények (pl. projektek, divíziók vagy gyártási részlegek elkülönítése).

Fix működési költség (OPEX)

Ide kerülnek azok az általános működési költségek, amelyek nem köthetők közvetlenül egy-egy eladáshoz vagy konkrét webshopos tranzakcióhoz, de a cég fenntartásához és mindennapi működéséhez elengedhetetlenek.

• Példák: Irodabérlet, könyvelési díj, cégvezetői és adminisztratív fizetések, villamos energia, általános szoftver előfizetések (számlázó, CRM, levelezőrendszer).

Az Eredménykategórián felül meg lehet adni Kategóriánként olyan beállításokat a pénzügyi kategóriákhoz, amik megkönnyítik, hogy ha adott számlatétel vagy tranzakció az adott kategóriába kerül besorolásra, akkor milyen időbeli elhatárolás érvényesüljön rá vagy költség esetén mikre kerüljön ráterhelésre.

6. Időbeli elhatárolások működése

Az időbeli elhatárolás biztosítja, hogy egy tétel pontosan arra az időszakra jelenjen meg az Eredményjelentésben, amikor az valójában felmerült (például egy tárgyhót követően érkező telefonszámla a tényleges fogyasztás hónapjára kerüljön).

Hogyan számolódik az időszak? A rendszer egy megadott dátumhoz képest határozza meg a megadott intervallumot (pl. az „Előző hónapot”):

• Számlatételek esetén: A számla teljesítési időpontját veszi alapul.

• Önálló tranzakciók esetén: A tranzakció teljesülésének dátumát tekinti kiindulópontnak.

💡 Tipp az automatizációhoz: Ez a beállítás elsősorban a manuális rögzítést gyorsítja. Ha a rendszer az automatikus feldolgozás során (pl. egy beolvasott számlaképből vagy NAV adatból) hajszálpontos időszakot tud azonosítani, az felülírja ezt az alapértelmezést, így az elszámolásunk mindig naprakész marad.

⚠️ Fontos szabály bevételek és költségek esetén: Az időbeli elhatárolást leggyakrabban a költségeink pontosítására használjuk (pl. szerverbérlet, közművek). Ugyanakkor kimenő számlákon (bevételeknél) is alkalmazhatjuk, ami kifejezetten hasznos, ha valamilyen hosszú távú szolgáltatást értékesítünk előre, és a bevételt időben elosztva szeretnéd látni az Eredményjelentésben. 

Bár ezeket a szabályokat a Pénzügyi kategóriáknál globálisan beállíthatjuk, a rendszer maximális rugalmasságot biztosít.

Bármelyik számla vagy tranzakció rögzítése során (legyen az bejövő költségszámla, tranzakció vagy rendeléssel nem rendelkező kimenő számla) a tételek szintjén manuálisan felülírhatjuk a kategória mellet az elhatárolási időszakot is. Az Eredményjelentésben a tételek mindig a bizonylaton végsőként szereplő, egyedi beállításoknak megfelelően fognak megjelenni.

Sőt ha valamit utólag módosítunk, akkor ez a módosítás is az eredményjelentésben érvényesülni fog, tehát akár hetekre/ hónapokra visszamenőleg is módosíthatunk.

7. Gyakorlati példák az Eredményjelentés működésére

Hogy teljesen egyértelmű legyen a modul működése, nézzünk meg néhány példát, hogy mikén kerülnek be az egyes összegek az eredményjelentésbe.

7.1. Vevői rendelés, díjbekérő és a normál számla útja

Amikor egy vevői rendelést rögzítünk a rendszerben, a háttérben automatikusan hozzárendelődik az alapértelmezett Értékesítés pénzügyi kategória, amely a Bevétel eredmény kategóriába csatornázza be az értékeket. Ez egy gyári, rendszer szintű alapbeállítás, így ezt a kategóriát nem tudjuk törölni vagy módosítani.

Nagyon fontos szabály, hogy maga a rendelés megléte még nem jelenik meg az Eredményjelentésben. A bevételeink elszámolása ugyanis minden esetben a számla teljesítési dátuma alapján történik, ráadásul nem is minden bizonylattípus váltja ezt ki.

Ha a rendeléshez tartozik egy díjbekérő vagy egy előlegszámla, annak ellenére, hogy ezeknek a bizonylatoknak is van teljesítési dátuma nem fognak megjelenni az eredményjelentésben.

Miért nem jelenik meg a díjbekérő és az előlegszámla az Eredményjelentésben?

Azért nem jelennek meg, mert sem a díjbekérő, sem az előlegszámla nem minősül teljesített, végleges árbevételnek, így számviteli szempontból nincs helyük az eredményjelentésben.

Az eredményjelentés a ténylegesen teljesített időszaki bevételeket és ráfordításokat követi nyomon, a két említett bizonylat mögött azonban még nincs végleges, lezárt teljesítés.

1. Díjbekérő

• Nem számviteli bizonylat: A díjbekérő csupán egy tájékoztató. Önmagában semmilyen könyvelési vagy adóvonzata nincs, nem keletkezik tőle bevétel.

• Követelésként sem jelenik meg: Mivel nem hivatalos számla, még vevőkövetelésként sem könyvelhető el, így a mérlegbe sem kerül be, az eredményjelentést pedig teljesen elkerüli.

2. Előlegszámla

• Pénzügyi rendezés, nem teljesítés: Az előlegszámla azt igazolja, hogy a pénz (az előleg) beérkezett, de a mögötte lévő szolgáltatás vagy termékértékesítés még nem teljesült.

• Mérlegtétel, nem eredménytétel: Amikor az előleg megérkezik, az a vállalkozás számára egyfajta „tartozás” (kötelezettség) a vevő felé, hiszen a munkát még el kell végezni. Ezért az előleg összege a Mérlegben jelenik meg a forrás oldalon (mint kapott előleg), nem pedig az Eredményjelentésben mint nettó árbevétel.

Mikor kerül be az összeg az eredményjelentésbe? Amikor megtörténik a tényleges teljesítés, és kiállításra kerül a végszámla. A végszámla fogja tartalmazni a teljes szolgáltatás értékét (ekkor válik az összeg végleges árbevétellé, és ekkor kerül be az eredményjelentésbe).

Tegyük fel, hogy az ORD-2026-001307 számú rendelésünkhöz első lépésben kiállításra került egy díjbekérő, amit a vevőnk pénzügyileg rendezett is. 

Bár a pénzmozgás megtörtént, ha ekkor ránézünk az Eredményjelentésre, ezt a tételt még nem fogjuk az eredményjelentésben látni.

A CloudERP egyik legnagyobb előnye, hogy akár rendelés vagy számla szintig le tudunk fúrni az adatok ellenőrzése során. Ha látni szeretnénk, hogy egy konkrét ügylet bekerült-e már a kimutatásba:

1. Nyissuk meg az Eredményjelentést.

2. A jobb oldali Csoportosítás panelen jelöljük be a Rendelés opciót (így a táblázatunk sorai konkrét rendelési szinten fognak megjelenni).

3. A táblázat feletti szűrősávban keressünk rá a vizsgált rendelésünkre (ORD-2026-001307).

A rendszer nem fog találatot visszaadni erre a rendelésre, hiszen a díjbekérő fázisban még nincs végleges, lezárt és elszámolható árbevételünk.

A rendelési folyamat következő pontján (a teljesítéskor) kiállítjuk a normál számlát. A példánkban szereplő számla bruttó összege 80 000 Ft, teljesítési időpontja pedig 2026.06.02.

Ha ekkor újra elvégezzük a fenti ellenőrzést és ráfrissítünk az Eredményjelentésre, a keresett rendelésünk azonnal meg fog jelenni a Június oszlopban. Viszont ha közelebbről megvizsgáljuk a sort, az összegnél nem a bruttó 80 000 Ft-ot, hanem pontosan 62 992,13 Ft-ot fogunk látni.

Miért a nettó összeget látjuk a kimutatásban? 

Az eredményjelentésben azért csak a nettó összeg szerepel, mert az ÁFA nem a vállalkozás saját bevétele.

Így oszlik meg a kiállított normál számla összege a pénzügyi jelentésekben:

Az eredményjelentés célja, hogy megmutassa a vállalkozás saját teljesítményét, azaz a tényleges saját bevételeit és a felmerült költségeit.

• Amikor eladunk egy terméket vagy szolgáltatást, a nettó érték az, ami minket, mint vállalkozást megillet, ebből gazdálkodünk.

• Az áfa összege csupán egy olyan tétel, amit törvényi kötelezettségből adódóan beszedünk a vevőtől, de teljes egészében tovább kell utalnia az államnak (az adóhatóságnak). Mivel ez az összeg nem növeli és nem is csökkenti a cég saját vagyonát/eredményét, semmiképpen sem minősül vállalkozói bevételnek.

Mivel az áfával a vállalkozásunk csak „elszámol” az állam felé, a rendszer ezt a kötelezettséget teljesen különválasztja az üzleti eredménytől, így az adatok tisztasága érdekében ez a tétel kizárólag az ÁFA jelentésben fog szerepelni.

Ha pedig a jelentésben a Dátum/ Nap szerinti csoportosítást alkalmazzuk, és megkeresünk egy adott tranzakciót (például a képen látható ORD-2026-001307 számú rendelést), pontosan nyomon követhetjük a bevételek időbeli elhelyezését.

Aszerint, ahogy a lenti ábrán is láthatjuk:

A 62 992,13 Ft-os összeg az Értékesítés kategórián belül a 2026.06.02-es dátumhoz került rögzítésre.

Ennek oka, hogy a rendszerünk nem a pénzügyi rendezés (fizetés) napját figyeli, hanem a rendeléshez kapcsolódó normál számla hivatalos teljesítési időpontját. Mivel a számla teljesítése erre a napra esik, a profitunk is ezen a konkrét napon fog növekedni az Eredményjelentésben.

7.2. Rendelés nélküli bevételek kezelése

Rendszerben rögzíthetünk (illetve a NAV-ból vagy a Számlázz.hu-ból automatikusan is beemelhetünk) olyan kimenő számlákat, amelyek nem a CloudERP-ben futó értékesítési rendelésekből születtek, hanem önállóan léteznek.

⚠️ Rendkívül fontos szabály a kimenő számlák manuális rögzítésekor: Ha a CloudERP felületén új kimenő számlát hozunk létre, az kizárólag a már máshol elkészített számlák utólagos iktatására és könyvelésére szolgál. Ez a művelet NEM állít ki új, hivatalos számlát, NEM küld adatot a NAV Online Számla rendszerébe, és NEM szinkronizálja azt vissza semmilyen külső számlázóba.

Azt, hogy egy kimenő számla rendeléshez tartozik-e vagy sem, a Kimenő számlák listájában a Kapcsolódó rendelések oszlopban ellenőrizhetjük: ha ez a mező üres, rendelés nélküli, önálló számláról beszélünk.

Tehát ha egy ilyen számlát nyitunk meg vagy rögzítünk, akkor a rendeléssel rendelkező számlától eltérően ezt a számlát kategorizálni tudjuk pénzügyi kategóriákba.

Miért lehet ezeket külön kategorizálni?

A rendelésből származó számlákkal ellentétben, amelyek automatikusan az általános értékesítési bevétel közé sorolódnak, a rendelés nélküli számlák tételeit szabadon hozzárendelhetjük a különböző pénzügyi kategóriáinkhoz. Egy vállalkozásnak ugyanis a klasszikus kereskedelmen kívül számtalan egyéb bevétele is származhat (pl. szolgáltatások, támogatások vagy eszközök bérbeadása).

Nézzük meg egy konkrét példán keresztül, hogyan működik egy ilyen önálló bevétel időbeli elosztása a gyakorlatban!

Tegyük fel, hogy a cégünk a kereskedelmi tevékenysége mellett gépek, eszközök bérbeadásával is foglalkozik.

A pénzügyi kategóriafánkban előre létrehoztunk egy Eszköz bérbeadás kategóriát (amely a Bevétel eredménykategóriába gyűjt). Mivel a bérbeadások a példában általában egy hónapos időszakokat fednek le, a kategória adatlapján az Alapértelmezett elhatárolási időszakot 30 napra állítottuk be.

Ez azt jelenti, hogy a rendszer a számla teljesítési dátumától számított 30 napos intervallumra fogja egyenletesen elosztani a bevételt.

Rögzítettünk a rendszerben egy TST-2026-554552 sorszámú kimenő számlát, amelynek a Számla teljesítési dátuma: 2026-06-04. 

Amint a számlatételnél kiválasztottuk az Eszköz bérbeadás kategóriát, a rendszerünk azonnal lekezelte az automatizmust: a bázisdátumból kiindulva az elhatárolási időszakot napra pontosan 2026-06-04 és 2026-07-04 közé lőtte be.

Mivel az elhatárolás időszaka átívelt a hónapfordulón (júniusból átnyúlt júliusba), az Eredményjelentésben a bevételünk megosztva jelent meg: egy része júniusra, a fennmaradó része pedig júliusra került.

Ebben a példában az adott pénzügyi kategóriába csak ez az egy számla lett besorolva, hogy egyből jól látható legyen hogy az összegek hogyan kerülnek elosztásra, de természetesen ez a valóságban ha már sokkal több számlán és tranzakciónk van nem lesz ennyire szembetűnő.

Ha egy sűrűbb időszakban szeretnénk megbizonyosodni a pontos elosztásról, használjuk a Csoportosítás menüt! Ha a táblázatot egyszerre csoportosítjuk Számla és Dátum (Nap) szerint, a rendszerünk tételesen alábontja a riportot. 

Így pontosan láthatjuk, hogy a számla bevétele a megadott időszak alatt minden egyes napra 3 225,81 Ft-os egyenlő részletekben allokálódott.

A fenti példánál feltűnhet egy fontos különbség: a rögzített számlánk bruttó végösszege 127 000 Ft (100 000 Ft nettó + 27 000 Ft ÁFA), az Eredményjelentés összesítő sorában viszont pontosan 100 000 Ft szerepel elosztva.

Miért maradt ki a 27 000 Ft-os ÁFA? 

Az Eredményjelentés kizárólag a vállalkozásunk valós gazdasági eredményét méri, az ÁFA pedig nem a cégünk saját bevétele. Az adó összege csupán egy olyan tétel, amelyet törvényi kötelezettségünk miatt beszedünk a vevőtől, de teljes egészében tovább kell utalnunk az állam felé. Mivel ez a pénz nem növeli és nem is csökkenti a cég saját vagyonát vagy eredményét, nem minősül vállalkozói bevételnek.

Az adatok tisztasága érdekében a rendszerünk ezt az adókötelezettséget teljesen különválasztja az üzleti eredménytől. Ezért az ÁFA összege kizárólag az ÁFA jelentésben fog szerepelni, ahol számla szinten is bármikor visszakereshetjük és ellenőrizhetjük a fizetendő vagy levonható adótételeket.

7.3. Bejövő számlák: Villanyszámla elszámolása és allokációja

Most pedig nézzünk meg egy mindennapi gyakorlati példát arra, hogyan kezelhetünk egy beérkező rezsiszámlát (példánkban egy villanyszámlát), amelyet szeretnénk egy konkrét felhasználási helyre (raktárra) ráterhelni, és pontosan abban az időszakban elszámolni, amikor a tényleges fogyasztás történt.

A költségszámlánk egyenesen a NAV-ból érkezett be a rendszerbe, így a CloudERP automatikusan beolvasta a számlaképet és a hozzá tartozó számlatételeket. A partnerinformációk és a tételek megnevezése alapján a szoftver azonnal felismerte és a Villamos energia pénzügyi kategóriába sorolta a kiadást, ahogy az a képen is látható.

Mielőtt megnéznénk a számla lefutását, érdemes pillantást vetni a Villamos energia kategóriánk fix beállításaira:

• Nincs fix elhatárolási időszak: Mivel a közműszámlák elszámolási időszakai hónapról hónapra csúszhatnak vagy változhatnak, itt üresen hagytuk az alapértelmezett időszakot. Így a rendszer mindig a számlán szereplő egyedi adatokból fog dolgozni.

• Költség elosztása: Beállítottuk az Allokálás rendelésekre raktár alapján opciót.

• Költség allokálás alapja: A felosztás módjának a Térfogat alapján lehetőséget választottuk.

💡 Mit jelent ez a gyakorlatban? Ez a beállítás garantálja, hogy az elhatárolt időszak alatt az adott raktárból számlázott vevői rendeléseink termékeire, azok fizikai mérete (köbcentije/térfogata) alapján, a rendszer automatikusan ráterheli a villanyszámla arányos részét. Ezzel a módszerrel a rendeléseink egyedi árrése (tiszta profitja) a valóságnak megfelelő, tűpontos képet fog mutatni.

Mivel a Villamos energia kategóriánál beállítottuk, hogy a Levonható ÁFA státusza Igen, a rendszer tudja, hogy ez a kiadás a vállalkozási tevékenységünkhöz kapcsolódik, így az adót vissza fogjuk igényelni. Emiatt, a korábban bemutatott nettó szemlélet alapján, az ÁFA összege nem csökkenti a cégünk üzleti profitját, így az Eredményjelentésben kizárólag a nettó érték szerepel.

Mivel a kategóriánál nem volt fix időszak megadva, a rendszerünk önállóan leolvasta a számlaképen szereplő elszámolási periódust, és a tételek szintjén automatikusan kitöltötte az Elhatárolási időszakot 2026-05-01 – 2026-05-31 dátummal.

Az egyetlen pont, amit a NAV-adatokból a rendszer nem tudhat automatikusan, az a pontos felhasználási hely. Így egyetlen manuális lépéssel megadtuk a tételhez az allokált elemet, amely jelen esetben a Feneketlen Raktár lett (ezt követhetjük nyomon az alábbi képen).

Az elhatárolás mentén a rendszer a számla nettó összegét (22 428 Ft) egy az egyben a májusi Eredményjelentésben számolta el, hiszen a fogyasztás teljes egésze májusra vonatkozott.

Ha szeretnénk mélyebbre ásni a kontrolling adatokban, a jobb felső sarokban található Csoportosítás menüben jelöljük be a Raktár és a Dátum (Nap) dimenziókat. 

Amint az a részletes nézeten látszik, a rendszer a havi fix működési költséget napokra lebontva jeleníti meg: a 22 428 Ft-os villanyszámla a májusi hónap minden egyes napján hajszálpontosan 723,48 Ft-os költséggel terhelte meg a Feneketlen Raktárunkat.

Megjegyzés: A kép készítésének pillanatában van egy hiba a rendszerben, ami azt okozza, hogy nem jelenik meg a Raktár neve az Eredményjelentés bontásban. Ez a hiba javítás alatt van. 

Az adó összege automatikusan az ÁFA jelentésbe került átirányításra. A bejövő számlánkon két tétel 25%-os, egy tétel (pénzeszközök) pedig 0%-os adókulccsal szerepelt. Rendszerünk ezt az adóbevallási logikának megfelelően különválasztotta, automatikusan létrehozta az ÁFA Kiadás 25% kategóriát, és oda könyvelte a számlához tartozó 5 507 Ft-os ÁFA-értéket.

7.4. Járulékos beszerzési költségek és az ELÁBÉ kezelése

Miért nem elhatárolás alapján működnek a beszerzési költségek?

A számviteli alapelvek és a CloudERP működési logikája szerint a termékek beszerzéséhez közvetlenül kapcsolódó költségeket nem a felmerülésük (vagy a számla kiállításának) időszakában számoljuk el az eredményjelentésben. Mivel ezek a tételek a termék megszerzése érdekében merültek fel, a termék bekerülési értékét (és ezáltal a későbbi ELÁBÉ-t, azaz az Eladott Áruk Beszerzési Értékét) növelik.

Ez azt jelenti, hogy az eredményjelentésben csak akkor és olyan arányban jelennek meg, amikor és amilyen mennyiségben az adott terméket eladjuk.

A termék bekerülési értékét (ELÁBÉ-t) növelő közvetlen tételek:

• Szállítási és fuvardíjak: A beszállítótól a mi raktárunkig történő áruszállítás teljes díja (legyen szó közúti futárról, tengeri konténeres fuvarról vagy légi szállítmányozásról).

• Vámok és import illetékek: Harmadik országból (EU-n kívülről) történő beszerzés esetén a vámhivatal által kiszabott, nem visszaigényelhető állami terhek.

• Vámügyintézési díjak: A vámügynökségnek vagy a szállítmányozónak fizetett szolgáltatási díj a vámkezelés és a papírmunka lebonyolításáért.

• Szállítási biztosítás: A tranzitidő alatt a szállítmány védelmére, az esetleges károk vagy áruveszteség fedezésére kötött biztosítási díjak.

• Rakodási és anyagmozgatási költségek: Ha a külső logisztikai pontokon, kikötőkben vagy terminálokon külön díjat számolnak fel a konténerek mozgatásáért, daruzásért, fel- és lerakodásért.

• Csomagolási és raklap díjak: Ha a beszállító vagy a logisztikai partner a biztonságos tengeri/közúti szállítás érdekében külön tételként számlázza ki a speciális csomagolást, egyutas raklapokat, kalodákat vagy konténerbéléseket.

• Nem levonható adók és hatósági engedélyek: Minden olyan importáláshoz vagy termékbehozatalhoz szükséges hatósági engedély, tanúsítvány vagy adónem, amelyet kötelezően meg kell fizetnünk a beszerzés során, de a normál ÁFÁ-val ellentétben, nem igényelhetünk vissza az államtól.

• Beszerzési közvetítői vagy bizományi díjak: Ha az árut nem közvetlenül vettük, hanem egy beszerzési ügynökön, alkuszon vagy brókeren keresztül, az ő sikerdíjuk vagy jutalékuk is a termék bekerülési értékének a része.

A CloudERP-ben ezeknek a költségeknek a kezelése eltér attól függően, hogy érkezik-e róluk klasszikus beszállítói számla, vagy számla nélkül (például egy NAV határozat alapján) merülnek fel.

Emiatt két külön példában szemléltetjük az eredményjelentésre gyakorolt hatását ezeknek a költségeknek.

Számla nélküli bekerülési értéket növelő költség, ami nem a beszállítótól érkezett

Ezt a konfigurációt olyan vámköltségek rögzítésére alkalmazzuk, amelyek nem a klasszikus áruszámlán szerepelnek, hanem külön hatósági határozat (pl. vámhatározat) alapján merülnek fel. Ehhez egy egyedi pénzügyi kategóriát hozunk létre, amely biztosítja a költségek pontos elszámolását és a termékek értékébe való beépülését.

A vámok számára létrehoztunk egy külön pénzügyi kategóriát a könnyű áttekinthetőség érdekében.

Eredmény beállítások

Az Eredmény beállítások a blokkban határozzuk meg, hogy a költség hogyan viselkedjen a vállalkozás eredményjelentésében.

• Eredmény kategória: Itt a Fed. 0 (ELÁBÉ) opciót kell választani. Ezzel jelezzük a rendszernek, hogy azt szeretnénk, ha ez a vámköltség a termék Eladott Áruk Beszerzési Értékébe (ELÁBÉ) számítódna bele.

• Rendszerautomatizmus (Fontos szabály): Amint kiválasztjuk ezt a kategóriát, a rendszer egy információs üzenetben jelzi, hogy a költség az értékesítések (eladások) arányában fog megjelenni az eredményjelentésben.

  • Következmény: Mivel a költség elszámolása automatikusan az áru eladásakor történik meg, így itt időbeli elhatárolás nem értelmezhető, emiatt a felületen meg sem adható.

Költség elosztása és allokáció

Itt állíthatjuk be, hogy a felmerült vámköltség hogyan vetüljön rá az érintett árukra.

• Költség elosztása: Válasszuk az Allokálás szállítmányokra lehetőséget. Mivel a vámköltség konkrét bejövő szállítmányokhoz kapcsolódik, így a rendszer tudni fogja, hogy egy adott szállítmány tételeit kell megterhelni vele.

• Költség allokálás alapja: A Nettó érték alapján opciót megadva a rendszer a szállítmányban található termékek nettó értékének arányában, automatikusan és igazságosan osztja szét a teljes vámösszeget a termékek között.

Felhasználási beállítások

Ez a rész határozza meg, hogy a rendszer mely bizonylatokon engedi majd kiválasztani ezt a kategóriát.

• Felhasználás: Állítsuk a Csak tranzakcióknál értékre.

• Mit jelent ez a gyakorlatban?

  • Szűrt megjelenítés: Ez a kategória kizárólag pénzügyi tranzakciók rögzítésekor lesz elérhető. Ha egy normál szállítói számla tételeit rögzítjük (számlatétel szinten), ez a kategória fel sem fog ugrani a választható opciók között, megelőzve a hibás rögzítést.

  • ÁFA-mentes kezelés (Fontos szabály): Ha egy kategória „Csak tranzakcióknál” használható, a felületen nem jelenik meg a levonható ÁFA mező. Ennek oka, hogy a tranzakcióknál a rendszer nem értelmez klasszikus nettó-bruttó megbontást, így az ilyen jellegű költségeknek nincs olyan része, amit az ÁFA-jelentésbe be kellene sorolnia.

A vámhatóságtól kapott fizetési felszólítás vagy határozat alapján rögzítsük a banki vagy pénztári tranzakciót (a példában: EXP-2026-000396 sorszámmal, 72 000 Ft értékben).

A tranzakció sorában a kategóriánál válasszuk ki a Vám opciót.

💡 Tipp: Ha a partner (például a Nemzeti Adó- és Vámhivatal) adatlapján előre beállítjuk ezt az alapértelmezett tranzakciós kategóriát, a rendszer a partner kiválasztásakor automatikusan elvégzi a kategorizálást, így ez a lépés teljesen automatikussá válik.

A kategória részleteit lenyitva látható, hogy a rendszer automatikusan beemelte a kategóriánál előre beállított szabályokat (Allokálás szállítmányokra, Nettó érték alapján).

Az Mi feladatunk: Itt meg kell adni, hogy a felmerült költség melyik konkrét szállítmányt (vagy szállítmányokat) terheli.

Mivel ez a tétel egy adott beszerzéshez kapcsolódik, a listából válasszuk ki az érintett szállítmányt (a példában: SHP-2026-000241), és hagyjuk a megoszlást 100%-on, hogy a teljes összeg erre a szállítmányra terhelődjön. Ha a szállítmány még ebben a pillanatban nem létezik, akkor ezt utólag is meg tudjuk adni, de amíg nem kerül megadásra, addig nem fog az eredményjelentésben semmilyen formában megjelenni.

A tranzakció mentése után a rendszer automatikusan összekapcsolja a bizonylatokat. Ha megnyitjuk az érintett szállítmány (SHP-2026-000241) adatlapját, az Egyéb költségek blokkban azonnal megjelenik a rögzített vámösszeg.

Ez a nézet egyértelműen jelzi, hogy a költség növeli a szállítmányon lévő termékek értékét, de elkülönül a beszállítói áruszámlától (hiszen ez egy külső partnertől, a vámhatóságtól származik).

Fontos pénzügyi logika: Mikor látszik ez az eredményjelentésben?

Mivel a vámot korábban az ELÁBÉ (Fedezet 0) kategóriába soroltuk be, ez a 72 000 Ft nem fog azonnal és közvetlenül költségként megjelenni az eredményjelentésben a tranzakció lementésekor.

A vám összege aktiválódik, vagyis beépül a szállítmányban található termékek beszerzési értékébe (készletérték).

Az eredményjelentésben csak akkor és olyan arányban jelenik meg ELÁBÉ költségként, amikor az ebben a szállítmányban érkezett termékeket ténylegesen értékesítjük (eladjuk).

Beszállítói számlán érkező termékek és díjak (pl. szállítási díj) kezelése

Ebben az útmutatóban azt az esetet mutatjuk be, amikor a beszerzett termékek bekerülési értékét növelő járulékos költség (például a szállítási díj) közvetlenül a beszállítótól kapott eredeti áruszámlán szerepel.

A példa során egy 2 terméket tartalmazó beszerzést és a beszállító által kiszámlázott szállítási díj rendszerbeli lekezelését vizsgáljuk meg lépésről lépésre.

Létrehoztuk a beszállítói rendelést, ami alapján 2 terméket vártunk 600 db-os és 1000 db-os mennyiségben.

Amikor a rendszerbe beérkezik a beszállítói számla (belföldi partner esetén NAV/Számlázz.hu integráción keresztül, külföldi partnernél számlakép- vagy általános importtal), a rendszer automatikus tétel-beazonosítást végez:

Sikeresen felismert tételek: A számlán szereplő terméknevek és cikkszámok alapján a rendszer beazonosítja a termékeket, és automatikusan a Készletbeszerzés pénzügyi kategóriához rendeli őket.

Fel nem ismert tételek: Azokat a sorokat, amelyeket nem tud konkrét termékhez kapcsolni (mint a példában szereplő Szállítási díj), a rendszer automatikusan a Beszállítói díjak kategóriába sorolta, mert ezt találta a legmegfelelőbbnek.

Ez a két pénzügyi kategória már létezik a rendszerben. 

A készletbeszerzés kategóriánál a felületen nincs lehetőség (és szükség sincs) manuális allokációra. A rendszer automatikusan tudja, hogy az ide sorolt tételek értékei közvetlenül a termékek ELÁBÉ (Eladott Áruk Beszerzési Értéke) részét képezik, így azok eladásakor automatikusan elszámolódnak.

A beszállítói díjak kategóriánál viszont már engedélyezett az utólagos allokáció. Jelen példában úgy van konfigurálva, hogy a felmerülő díjakat szállítmányokra lehessen allokálni, mégpedig a szállítmányban található termékek nettó értékének arányában.

Amelyik terméket készletbeszerzés kategóriába sorolta azt azért tette mert sikerült neki felismernie a beszállítóhoz kapcsolt termékek közül.

💡 Hogyan működik a háttérben az automatikus felismerés?

A rendszer ellenőrzi a számlát kiállító partnerhez hozzárendelt termékeket. A CloudERP-ben a termék adatlapján található Beszállító blokkban megadott információkat (Beszállítói cikkszám, beszállítói név vagy számlázási név) veti össze a számla adataival. Ha egyezést talál, a számlatételt automatikusan összekapcsolja a rendszerben lévő termékkel.

Ha a beszállítói rendelés alapján a szállítmányt (példánkban: SHP-2026-000241) már korábban létrehoztuk, akkor a Bejövő számla adatlapján a Szállítmányok fülre kattintva a Szállítmányok kapcsolása (+) művelettel köthetjük össze őket.

A sikeres összekapcsolás után a szállítmány adatlapján a Számlázott mennyiség mezők inaktívvá (nem szerkeszthetővé) válnak. Ezt a mezőt innentől kezdve a hozzárendelt számla adatai vezérlik, kizárva a manuális elgépelés lehetőségét.

Az összekapcsolást követően a szállítmány adatlapján a Számlák blokkban egy sárga háromszöges figyelmeztetés jelenik meg:

"A szállítmányhoz allokálatlan számla tételek kapcsolódnak."

Ez azért történt, mert a rendszer jelzi, hogy van egy tétel (a szállítási díj), amit még nem tudott beazonosítani, hogy tétel-e vagy díj. A javításhoz kattintsunk a Számlatételek allokálása gombra.

Egy felugró ablakban a rendszer megkérdezi, hogyan kezelje ezt az allokálatlan tételt:

• Díj: Ha megerősítjük, hogy ez egy szolgáltatásjellegű plusz költség (pl. fuvardíj).

• Termék: Abban az esetben választandó, ha a tétel valójában egy fizikai termék, csak a rendszer korábban nem ismerte fel. Ekkor manuálisan össze kell párosítanunk a megfelelő CloudERP termékkel.

Mivel a felugró ablakban a Díj opciót választottuk, a mentést követően a szállítási díj a szállítmány adatlapján egy külön Díjak nevű blokkban rögzül. Az itt szereplő tételek az Arányosítás oszlop beállítása szerint (pl. Ár alapján) automatikusan ráterhelődnek a szállítmányban lévő termékek bekerülési értékére.

📌 Fontos fogalmi különbség: „Díjak” vs. „Egyéb költségek”

A CloudERP szállítmány adatlapján két külön blokk szolgál a járulékos költségek kezelésére, amelyek logikailag élesen elkülönülnek egymástól:

Díjak blokk: Itt jelennek meg azok a költségek, amelyek közvetlenül a beszállító partner saját számláján szerepelnek (pl. a fenti példában bemutatott szállítási díj).

Egyéb költségek blokk: Itt jelennek meg azok a költségek, amelyek nem a beszállítótól kapott számla részei, hanem egy harmadik féltől származnak (pl. egy külön szállítmányozó cég fuvarszámlája, vagy a korábbi fejezetben bemutatott NAV-os vámhatározat tranzakciója).

Bár a pénzügyi forrásuk és rögzítési módjuk eltérő, a rendszer mindkét blokkban szereplő összegeket megbízhatóan és arányosan beépíti a szállítmányon található termékek beszerzési értékébe.

Készlet-bekerülési érték számítása és az ELÁBÉ lefutása az Eredményjelentésben

Most pedig bemutatjuk, hogy az előző két pontban bemutatott költség, hogyan alakítja ki a termékek tényleges bekerülési értéke a beszerzési ár és a járulékos költségek (szállítás és vám) nettó érték alapú felosztása (allokációja) után, valamint azt, hogy ez a bekerülési érték hogyan jelenik meg ELÁBÉ-ként (Eladott Áruk Beszerzési Értékeként) az Eredményjelentésben az értékesítést követően.

1. lépés: Járulékos költségek felosztása és a bekerülési érték kiszámítása

A számviteli szabályok alapján a termékek készletértékét (bekerülési értékét) a nettó alap beszerezési áron felül a közvetlen járulékos költségek is növelik (mivel az ÁFA visszaigényelhető, az nem része a készletértéknek).

Ha a költségeket nettó érték alapján osztjuk fel a szállítmány termékei között, az alábbi matematikai logika szerint számol a rendszer:

Alapértékek és az allokáció aránya:

• BPA mentes kulacs (600 db): 600 db × 1 000 Ft = 600 000 Ft (Nettó összérték)

• Kerámia bögre (1 000 db): 1 000 db × 600 Ft = 600 000 Ft (Nettó összérték)

• Összesített nettó készletérték: 600 000 Ft + 600 000 Ft = 1 200 000 Ft

💡 Megjegyzés az arányosításhoz: Mivel a kulacsok és a bögrék összesített nettó értéke hajszálpontosan megegyezik (600 000 Ft – 600 000 Ft), a plusz költségek 50-50%-ban (fele-fele arányban) oszlanak meg a két termékcsoport között. Ez most a példa miatt alakul így, hogy könnyen követkhető legyen, de ez természetesen a valóságban úgy is működik ha arányok méshogy oszlanak el.

Járulékos költségek felosztása:

1. Szállítási költség (nettó 300 000 Ft):

   • Kulacsra jutó rész (50%): 150 000 Ft

   • Bögrére jutó rész (50%): 150 000 Ft

2. Vámköltség (72 000 Ft):

   • Kulacsra jutó rész (50%): 36 000 Ft

   • Bögrére jutó rész (50%): 36 000 Ft

Végeredmény (Egy darabra jutó bekerülési érték):

• BPA mentes kulacs: (600 000 Ft alapár + 150 000 Ft szállítás + 36 000 Ft vám) / 600 db = 1 310 Ft / db

• Kerámia bögre: (600 000 Ft alapár + 150 000 Ft szállítás + 36 000 Ft vám) / 1 000 db = 786 Ft / db

A rendszer a háttérben létrehozza a FIFO készletréteget. Bár a termékek alapbeszerzési ára 1 000 Ft és 600 Ft volt, a terméktörzsben és a raktárkészletben már a megnövelt, 1 310 Ft-os és 786 Ft-os egységnyi bekerülési értékkel fognak szerepelni.

2. lépés: Értékesítés rögzítése (Rendelés és Számlázás)

Amikor ebből a beszerzett készletből értékesítünk, a rendszer a fenti bekerülési értékeket használja a nyereség kiszámításához.

Példa rendelés (ORD-2026-001310):

• Eladásra kerül mindkét termékből 10-10 db.

• Kerámia bögre: 10 db × 1 566,92 Ft = 15 669 Ft (Nettó eladási ár)

• BPA mentes kulacs: 10 db × 2 826,77 Ft = 28 268 Ft (Nettó eladási ár)

A rendelés kiszámlázása (vevői számla elkészülése) után a tételek készen állnak arra, hogy bekerüljenek a pénzügyi kimutatásokba.

📌 Fontos rendszerinformáció: Az Eredményjelentés adatai alapértelmezetten ütemezetten, egy éjszakai kalkuláció során frissülnek. Így a nappal kiállított vevői számlák hatása a következő napon válik láthatóvá a riportokban.

3. lépés: Ellenőrzés és elemzés az Eredményjelentésben

Az Eredményjelentés főoldalán (alapértelmezett nézetben) csak a globális Értékesítési és ELÁBÉ főösszegek látszanak, ami nem elegendő az egyes termékek jövedelmezőségének vizsgálatára.

A Csoportosítás funkció használata:

Ahhoz, hogy pontosan lássuk, melyik termék hogyan teljesített, használjuk a felület jobb felső sarkában található Csoportosítás opciót (réteges ikon):

1. Kattintsunk a Csoportosítás ikonra.

2. Jelöljük be a Termék szintű megbontást is az alapértelmezett Eredmény kategória és Kategória mellett.

A részletes riport elemzése:

A csoportosítás és a termékszűrés után a riporton tisztán láthatóvá válik a teljes életút:

1. Bevétel oldalon: Az Értékesítés kategória alatt pontosan megjelennek a kiszámlázott nettó összegek (Bögre: 15 669,29 Ft; Kulacs: 28 267,72 Ft).

2. Kiadás (ELÁBÉ) oldalon: Mivel a termékek eladása megtörtént, a rendszer az 1. lépésben kiszámolt tényleges bekerülési értékek alapján számolja el az ELÁBÉ-t a 10-10 darabra vonatkozóan:

   • BPA mentes kulacs (TER0002): 10 db × 1 310 Ft = -13 100 Ft

   • Kerámia bögre (TER0001): 10 db × 786 Ft = -7 860 Ft

Ezzel a precíz allokációs és elszámolási logikával a CloudERP biztosítja, hogy a járulékos költségek (szállítás, vám) fillérre pontosan ott és akkor terheljék a vállalat eredményét, amikor a hozzájuk kapcsolódó bevételek is realizálódnak.