Mi az a Cash-flow (Pénzforgalmi) kimutatás?

A CloudERP pénzügyi modulja két különböző „szemüvegen” keresztül képes bemutatni a vállalkozás anyagi helyzetét. Bár mindkettő ugyanazokból az alapadatokból építkezik, teljesen inkompatibilis célokat szolgálnak, és eltérő időzítéssel mutatják be a számokat. 

Ebben a cikkben részletesen bemutatjuk a Cash-flow jelentés működését, elvi hátterét, valamint egy valós gyakorlati példákon keresztül szemléltetjük a tételes elszámolást.

Mi az a Cash-flow (Pénzforgalmi) kimutatás?

A Cash-flow (készpénzáramlás) jelentés a vállalkozás adott időszak alatti tényleges pénzmozgásait foglalja össze. Célja annak nyomon követése, hogy pontosan honnan és mennyi pénz érkezett meg a cég bankszámláira és kasszáiba (bevétel), illetve mire és mekkora összeget költöttek el onnan (költség).

A működés főbb elvei:

• Valós pénzmozgás alapú elszámolás: A rendszer kizárólag a pénzmozgásokat vizsgálja, a tranzakció időpontját véve alapul. Ha egy banki utalás például február 6-án történik meg, az a februári cash-flow-t fogja csökkenteni vagy növelni, függetlenül attól, hogy a teljesítés vagy a számla kiállításának a dátuma melyik hónapra esett.

• Tervezett és teljesített tranzakciók: A rendszer alapértelmezés szerint nemcsak a már teljesült, hanem a tervezett pénzmozgásokat is megjelenítheti a cash-flow jelentésben. Ezek a szűrők segítségével bármikor kiszűrhetőek.

• Előfeltételek és korlátok: A cash-flow-ban jelenleg nem jelennek meg olyan számlák vagy tételek, amelyekhez nem kapcsolódik legalább egy tervezett tranzakció.

• Automatikus adatszinkron és kézi újraszámoltatás: Fontos tudni, hogy a jelentés éjszakánként 1 alkalommal frissül automatikusan, azonban napközben a változások azonnali lekövetéséhez bármikor újra lehet számoltatni az alsó műveleti sávban található „Kimutatások újraszámolása” művelettel.

Miért kritikus a Cash-flow folyamatos követése?

• A „papíron nyereséges, de fizetésképtelen” csapda elkerülése: Gyakori üzleti jelenség, hogy egy cég papíron magas profitot mutat fel, mégis likviditási válságba kerül, mert a tőke a késve fizető vevőknél vagy az eladatlan készletekben köti le magát. A cash-flow azonnal rávilágít erre az eltérésre.

• Likviditás biztonságos tervezése: Pontosan megmutatja, hogy a hónap végén rendelkezésre áll-e a valós fedezet a fix kiadásokra, bérekre, adókra és járulékokra.

• Befektetői és banki bizalom: A hitelezők és finanszírozók számára a stabil, kiszámítható cash-flow a legfontosabb mutató, amely a vállalkozás valós túlélési és növekedési képességét igazolja.

Tény és Terv adatok elkülönítése a Cash-flow-ban

A Cash-flow jelentés rugalmasságának kulcsa, hogy nemcsak a már lezárt múltbeli pénzmozgásokat (Tény), hanem a várható jövőbeni tételeket (Terv) is képes megjeleníteni.

A két adattípus megkülönböztetése:

1. Tény adatok (Teljesített tranzakciók):

   • Olyan pénzmozgások, amelyek állapota Teljesített.

   • A pénz ténylegesen megjelent a bankszámlán vagy a pénztárban (pl. beérkezett banki jóváírás, kifizetett szállítói utalás).

   • Ezek adják a valós, lezárt pénzügyi múltat.

1. Terv adatok (Tervezett tranzakciók):

   • Olyan tranzakciók, amelyek állapota Függő.

   • Olyan jövőbeni várható bevételek vagy kiadások, amelyekhez már tartozik tervezett tranzakció a rendszerben (pl. egy beszállítótl kapott díjbekérőhöz előre rögzített várható költség).

   • Jelenlegi korlát: A cash-flow-ban jelenleg csak azok a várható tételek jelennek meg Terv adatként, amelyekhez legalább egy tervezett tranzakció fel van rögzítve. Olyan számlák, amelyekhez még semmilyen tervezett tranzakció nem kapcsolódik, egyelőre nem kerülnek be automatikusan a tervezett fizetési dátum vagy a fizetési határidő alapján (ez a funkció várhatóan egy későbbi verzióban érkezik fog).

Hogyan használhatók a szűrők a Tény és Terv adatok szétválasztására?

A Cash-flow jelentés tetején található Tranzakció állapota szűrő segítségével a felhasználó tetszőlegesen állíthatja be a kívánt nézetet:

• Kombinált nézet (Alapértelmezett): A rendszer egyszerre mutatja a Teljesített és Tervezett tranzakciókat. Ez egy teljes körű likviditási előrejelzést ad a teljes hónapra vagy évre.

• Tisztán Tény nézet: A szűrőben kizárólag a Teljesített állapotot kiválasztva a jelentés leszűrve csak a már valóban lekönyvelt, megvalósult bank- és pénztármozgásokat mutatja. Ez ideális a lezárt időszakok pontos pénzügyi ellenőrzésére.

• Tisztán Terv nézet: A Tervezett állapotra szűrve pontosan látható, hogy az időszak hátralévő részében még mekkora kiáramló kötelezettségekre számíthat a cég.

Cash-flow kimutatás vs. Eredményjelentés összehasonlítás

Gyakorlati példák

A gyakorlati működés érdekében néhány példán keresztül mutatjuk be, mi, hogyan és mikor kerül be a Cash-flow jelentésbe. Minden példában 1-1 ügyletet tekintünk át a könnyebb követhetőség érdekében.

Példa 1.: Vevői befizetés részletes elemzése (Beáramlás)

1. lépés: Rendelés felvétele és díjbekérő kiállítása

Egy vevő leadott egy megrendelést bruttó 31 080 Ft összértékben (ORD-2026-001360 azonosítóval).

Mivel a fizetési módként az átutalás lett megjelölve, a rendszer automatikusan díjbekérőt generált (D-ERP-310127 sorszámmal).

A díjbekérő tételei automatikusan bekerülnek az „Értékesítés” pénzügyi kategóriába, mivel ez az alapértelmezett bevétel típusú pénzügyi kategória a rendeléshez kapcsolódó számlák esetén. 

2. lépés: Banki tranzakció beérkezése és összepontozása

A vevő elutalja a megrendelés ellenértékét, a banki jóváírás pedig 2026.10.08-án megérkezik a fő bankszámlára REV-2026-001392 azonosítóval.

A CloudERP intelligens azonosító modulja automatikusan felismeri a közleményben szereplő díjbekérő sorszámot, összepontozza a tranzakciót a díjbekérővel és a megrendeléssel.

Miután beérkezett az utalás, automatikusan kiállításra kerül a számla a rendelés életútjának meghatározott pontján. 

Fontos azonban, hogy a számla és a díjbekérő megléte nem feltétele annak, hogy egy pénzmozgás megjelenjen a Cash-flow jelentésben. Ha nem lett volna díjbekérő, csak maga a rendelés és a tranzakció, akkor is bekerült volna a tranzakció az Értékesítés és az ÁFA bevétel 27% kategóriába, mert a rendelésről is le tudja „nézni” a rendszer a nettó összeget és az ÁFA részt.

3. lépés: Megjelenés a Cashflow Kimutatásban

A tranzakció könyvelését követően az adatok azonnal lekérdezhetők a Cashflow Kimutatásban az adott havi (például októberi) oszlopban:

• Bevétel / Értékesítés: Megjelenik a tranzakció nettó értéke.

• Áfa bevétel: Külön sorban szerepel a tételesen kiszámított 27%-os ÁFA összeg.

Amit ilyenkor fontos megfigyelni, hogy a rendszer nem a rendelés teljes bruttó összegét veszi értékesítésnek, hanem csak a nettó összegét (24 473 Ft). Az áfát automatikusan besorolja egy ÁFA bevétel 27% sorra (6 607 Ft). 

Ezek az ÁFA bevétel kategóriák automatikusan jönnek létre a rendszerben. Ha a számla tartalmazott volna például egy 5%-os ÁFA-s terméket is, akkor két külön sorunk lenne: ÁFA bevétel 27% és ÁFA bevétel 5% a megfelelő összegekkel, mert a rendszer tételenként külön tudja bontani.

Példa 2.: Részleges vevői befizetés (Előleg) és a beazonosíthatatlan utalások esete

A kereskedelmi életben gyakran előfordul, hogy egy nagyobb megrendelés összegét nem egyszerre, hanem több részletben (például előlegként) egyenlíti ki a vevő. Nézzük meg, hogyan kezeli ezt a CloudERP, és mi történik akkor, amikor a pénz megérkezik a számlánkra, de a vevő elmulasztja feltüntetni a fontos azonosítókat.

1. A rendelés és a részleges díjbekérő kiállítása

Tegyük fel, hogy van egy ORD-2026-001363 számú megrendelésünk, amelynek a teljes bruttó értéke 199 000 Ft.

Mivel előleget kérünk, a teljes összeg helyett csak az 50%-át kérjük be a vevőtől egy kiállított díjbekérőn (D-ERP-311023 sorszámmal), ami így bruttó 99 500 Ft-ról szól.

2. Amikor megtörténik a „rémálom”: beazonosíthatatlan utalás érkezik

A pénz meg is érkezik a bankszámlánkra 2026.10.12-én pontban 99 500 Ft összegben (REV-2026-001398 azonosítóval). Ekkor azonban megtörténik az, aminek egy kereskedő sem örül:

• Nem a vásárló neve szerepel az ellenoldali névként (hanem például Nagy Ferenc, miközben a vevőnk Kiss Gábor).

• A közlemény rovatban sincs semmi hasznos információ – mindössze annyit írtak be: „Előleg”, de nincsen benne sem díjbekérő sorszám, sem rendelés azonosító, sem a vevő neve.

3. Mi történik ilyenkor a Cash-flow jelentésben?

Mivel ennyire kevés információ áll rendelkezésre, a CloudERP intelligens rendszere sem tud automatikusan javaslatot adni a párosításra (itt emberi beavatkozás szükséges).

Emiatt ez a beérkezett 99 500 Ft-os bevétel a Cash-flow jelentésben egyelőre a „Kategorizálatlan bevétel” sorban fog megjelenni.

Ez így is marad egészen addig, amíg mi, emberek ki nem vizsgáljuk, hogy a valóságban ez a pénz kihez és melyik rendeléshez tartozik.

4. Emberi beavatkozás: A tranzakció kézi azonosítása

Mivel nekünk kell kinyomoznunk a dolgot, belépünk a tranzakció adatlapjára, és manuálisan megadjuk a valódi ügyfelet (Kiss Gábor).

Amint a vevő személyét kézileg hozzárendeljük, a rendszer számára azonnal egyértelművé válik, hogy ez a befizetés melyik nyitott rendeléshez és díjbekérőhöz tartozik.

A CloudERP ekkor automatikusan elvégzi az összepontozást: összeköti a tranzakciót a D-ERP-311023 díjbekérővel és az ORD-2026-001363 rendeléssel.

5. Hogyan változik meg a Cash-flow jelentés ekkor?

Miután az összepontosítás megtörtént, a tétel azonnal eltűnik a kategorizálatlan fiókból, és a helyére kerül:

• A pénzösszeg nettó része (78 346 Ft) bekerül az Értékesítés kategóriába.

• Az ÁFA-tartalom (21 154 Ft) pedig bekerül az ÁFA Bevétel 27% sor alá.

(Megjegyzés: Ha ezt követően hivatalosan is kiállítjuk az előlegszámlát, az önmagában már nem generál újabb pénzmozgást a Cash-flow-ban, hiszen a pénz maga már megérkezett. A következő valós változás a Cash-flow-ban majd akkor fog történni, amikor a vevő a rendelés hátralévő, fennmaradó második felét is kifizeti).

Példa 3.: Tervezett bejövő számla kifizetés

A vállalkozások mindennapi működése során nemcsak pénzbeérkezésekkel (bevételekkel), hanem kiadásokkal is találkozunk. A cégnek folyamatosan kifizetéseket kell teljesítenie a beérkező számlák után – ilyen például egy havi rezsiszámla (villamos energia, gáz, víz), egy árubeszerzés, készletvásárlás vagy bármilyen egyéb működési költség.

Nézzük meg lépésről lépésre, hogyan kezeli a CloudERP ezt a folyamatot, és hogyan épül be a tervezett tétel a Cash-flow kimutatásba.

1. Bejövő számla rögzítése és automatikus kategória létrehozás

Tegyük fel, hogy beérkezett a cégünkhöz egy villamosenergia-szolgáltatótól egy számla bruttó 156 143,75 Ft összértékben, amely 25%-os ÁFA-tartalommal lett kiállítva. (Megjegyzés: A valóságban a villamosenergia-szolgáltatásra és a kapcsolódó rendszerhasználati díjakra Magyarországon a 27%-os általános áfakulcs vonatkozik, de ebben a példában azt mutatjuk be, hogy mi történik akkor, ha a rendszerünkben még nem létezik olyan pénzügyi kategória, hogy „ÁFA kiadás 25%”. Ilyenkor a CloudERP a mi manuális beavatkozásunk nélkül, teljesen automatikusan létrehozza ezt az új kategóriát a háttérben).

A számlánkon az alábbi részleteket látjuk:

• Bruttó végösszeg: 156 143,75 Ft

• Nettó összeg (Energiadíj): 124 915 Ft

• ÁFA összeg (25%): 31 228,75 Ft

• Fizetési határidó: 2026.10.15.

2. Függő tranzakció rögzítése (Tervezés)

Mivel a számla fizetési határideje 2026.10.15., úgy döntünk, hogy még nem utaljuk el azonnal a pénzt a bankszámlánkról, hanem először betervezzük az utalási listánkba, hogy később egy egységes utalási csomag részeként fizessük ki.

Ehhez rögzítünk egy új tranzakciót a rendszerben az alábbi paraméterekkel:

• Tranzakció típusa: Költség

• Állapot: Függő (mivel a pénz még nem vándorolt el a bankból, ez egy tervezett, jövőbeli tétel)

• Tranzakció időpontja: 2026.10.09.

• Összeg: -156 143,75 Ft (negatív előjellel, hiszen kiáramlásról van szó)

3. Megjelenés a számla adatlapján (Kék háttér)

Ha visszatérünk a bejövő számla adatlapjához, annak a Tranzakciók blokkjában azonnal láthatjuk a rögzített tételt.

• Ez a sor kék háttérrel jelenik meg. A kék szín és a „Függő” felirat arra szolgál, hogy azonnal szembetűnő legyen: ez egy még le nem könyvelt, függőben lévő, tervezett pénzmozgás.

• Amint a későbbiekben a bankból elutaljuk a pénzt, és a tranzakció teljesül, ez az állapot automatikusan átvált teljesítettbe, és az egyenletesen rendeződő egyenleg is nullára fut le.

4. Hogyan jelenik meg ez a Cash-flow kimutatásban?

Ennek a rögzített, függő tranzakciónak köszönhetően a tétel – mivel Terv adatként szerepel a rendszerben – azonnal bekerül a Cash-flow kimutatásunkba (amennyiben a szűrők engedik a tervezett tételek megjelenítését):

• A számla nettó összege (-124 915 Ft) a Villamos energia kategória alatt csökkenti a cash-flow egyenleget.

• Az ÁFA összege (-31 228,75 Ft) pedig automatikusan bekerül az újonnan létrejött ÁFA Kiadás 25% sorba.

Hogyan tudjuk mélyebben elemezni az adatokat? (Csoportosítások használata)

Ha a cégünkben már nemcsak egyetlen számla szerepel, hanem egyszerre több tíz vagy száz tranzakció is fut, nehéz lehet átlátni, hogy egy-egy sor pontosan miből áll össze.

Ehhez nyújt hatalmas segítséget a felület jobb felső sarkában található Csoportosítás ikon (a rétegzett lapok ikonja). Ha erre rákattintunk, lehetőségünk van részletes bontást kérni:

1. Beállíthatjuk, hogy a jelentés mutassa meg a Cashflow kategóriát.

2. Ezen belül bontsa ki a pontos Kategóriára (pl. Villamos energia).

3. Mutassa meg a hozzá tartozó Számát (pl. 12345/26).

4. Jelenítse meg a Tranzakció állapotát (hogy lássuk, függő vagy teljesített téterről van-e szó).

5. Sőt, akár Dátum szerint (Nap, Hét, Hónap szinten) is lebonthatjuk.

Miért hasznos ez?

Ezzel a részletes csoportosítással napra pontosan, tételesen le tudunk "fúrni" (drill-down) a számok mélyére. Pontosan látszani fog, hogy az adott sor egy 2026.10.09-i dátumú, függő státuszú, 12345/26 sorszámú bejövő számlából származik-e. Ez a funkció elengedhetetlen a pontos likviditási kontrollhoz és a pénzügyi tervezéshez, amikor a vezetőség ellenőrizni akarja a jövőbeni kiadások valós hátterét.

Példa 4.: Beszállítói készletbeszerzés tervezett előleg- és részletfizetéssel

Ahogyan a vevőink is fizethetnek nekünk több részletben, úgy a mindennapi üzleti életben mi magunk is dönthetünk úgy, hogy egy-egy nagyobb beszállítói számlát nem egyszerre, hanem több részletben, részfizetésekkel egyenlítünk ki.

Nézzük meg ezt egy valós, külföldi készletbeszerzési példán keresztül, lépésről lépésre!

1. A bejövő számla rögzítése

Tegyük fel, hogy érkezett egy készletbeszerzési megrendelésünk a TerraCotta Artisan Studios S.L. nevű külföldi partnerünktől. A számla végösszege 8 590 EUR.

A rendszerben rögzítjük a bejövő számlát 2026/1234567 számlaszámmal.

Mivel a számla tételei készletvásárláshoz kapcsolódnak, a CloudERP automatikusan a Készletbeszerzés pénzügyi kategóriába sorolja őket.

2. Az első részlet (előleg) betervezése

Úgy döntünk, hogy ezt a nagy összegű számlát nem fizetjük ki egyben azonnal, hanem két részletben fogjuk rendezni.

• Az első részletet (a számla felét, azaz 4 295 EUR-t) úgy ütemezzük be, hogy 2026.10.10-én utaljuk el.

• Mivel a cégünk forintos bankszámlájáról indítjuk az utalást, így megadjuk hogy forintban mennyit fogunk elutalni ez 1 573 902,89 Ft. A rendszerben azt is megadhatjuk, hogy ezzel mekkora összeget fizetünk ki, ami az Eredeti összeg, tehát 4 295 EUR. És ennek megfelelően mutatja is a rendszer, hogy ez 366,45 Ft/ EUR-nak felel meg.

• Ehhez a részlethez rögzítünk egy új tranzakciót (EXP-2026-000548 azonosítóval), ahol a tranzakció állapotát Függő-nek állítjuk be, a dátumát pedig 2026.10.10-re rögzítjük.

3. Hogyan látszik ez a Cash-flow jelentésben?

Ha ekkor megnézzük a Cash-flow kimutatásunkat:

A készletbeszerzés kategóriában azonnal megjelenik a -1 573 902,89 Ft-os kiáramlási tétel.

Ha napra lebontva ellenőrizzük a jelentést, pontosan látszani fog, hogy ez az összeg a tervezett utalási naphoz, azaz 2026.10.10-hez kötődik.

Tehát fontos látnunk, hogy a rendszer automatikusan a forintban megadott összeggel fog számolni, mivel minden kimutatás forintosítva jelenik meg a rendszerben.

4. A második részlet betervezése

Mivel azt is tudjuk előre, hogy a számla hátralévő másik felét (szintén 4 295 EUR-t, azaz 1 573 902,89 Ft-ot) mikor akarjuk kifizetni, létrehozunk egy második tranzakciót is (EXP-2026-000549 azonosítóval):

• Ennek a tranzakciónak a tervezett dátumául 2026.10.16-át adja meg a rendszer.

• Az állapota szintén Függő marad.

Ha ekkor visszalépünk a Cash-flow jelentésbe, és rászűrünk erre a konkrét számlára, már két külön sort fogunk látni ugyanahhoz a számlához:

1. Az egyik sor a 10.10-i dátumhoz kötődik (-1 573 902,89 Ft).

2. A másik sor pedig a 10.16-i dátumhoz kötődik (-1 573 902,89 Ft).

5. A tranzakciók állapotának vizsgálata csoportosítással

Ha szeretnénk pontosan látni, hogy melyik pénzmozgás milyen fázisban van, nyissuk meg a jobb felső sarokban található Csoportosítás menüt, és jelöljük be a Tranzakció állapota opciót is.

Ekkor a táblázatunkban gyönyörűen, tételesen szétválik a valóság:

• Mindkét sor mellett látszani fog a függő címke, hiszen mindkét utalás a jövőre vonatkozó tervezett tétel még.

6. Mi történik a napok múlásával? (Pl. 2026.10.11-én)

Tegyük fel, hogy eljön október 11-e, és a rendszerünk (vagy a banki szinkron) alapján az első, 10.10-re betervezett utalás ténylegesen megtörtént.

Ha ekkor újraellenőrizzük a Cash-flow jelentést:

• Az első tranzakció állapota a háttérben automatikusan átvált teljesített-re (és a jelölése zöld színűre vált).

• Ezzel szemben a második tranzakció (2026.10.16-i dátummal) továbbra is függő marad, hiszen annak az ideje még nem jött el.

Miért hatalmas előny ez?

Ezzel a módszerrel a cégvezető vagy a pénzügyes milliméter pontosan, napra és státuszra lebontva látja előre, hogy a hónap melyik napján pontosan mekkora készletbeszerzési összeg fog elvándorolni a számlájáról, így elkerülhető a váratlan likviditási gödör.

Példa 5.: Számlával nem rendelkező költségek

A vállalkozások mindennapjai során számos olyan kiadás merül fel, amelyekről nem érkezik külön számla, mégis hatalmas összegeket mozgatnak meg a bankszámlánkon. Ilyen tipikus tételek például:

• A banki kezelési költségek és jutalékok

• A vámfizetések

• A bérköltségek és fizetések

• A munkabérekhez kapcsolódó közterhek és járulékok

• Az adóbefizetések (ÁFA és egyéb adók) a NAV felé

• A hiteltörlesztések tőkerésze és kamatai

• A tulajdonosi osztalékfizetések

1. Hogyan kezeli ezeket a rendszer számla hiányában?

Mivel ezekhez a pénzmozgásokhoz nem tartozik kimenő vagy bejövő számla, a CloudERP rendszer nem várja el tőlünk, hogy számlát vagy rendelést adjunk meg hozzájuk. Ebben az esetben a tranzakciót közvetlenül fogjuk kategorizálni.

Nézzünk meg egy nagyon fontos és gyakori gyakorlati példát: egy alkalmazott havi bérének az kifizetését.

2. Munkabér utalása és az időbeli elhatárolás csapdája

A tranzakció dátuma: Tegyük fel, hogy egy alkalmazott (Kiss Ferenc) fizetése, bruttó 554 000 Ft összegben elutalásra került a cég fő bankszámlájáról 2026.10.09-én (EXP-2026-000542 azonosítóval).

A kategorizálás és elhatárolás: A tranzakció adatainál kiválasztjuk a Bérköltségek kategóriát. Mivel ez az összeg a 2026.09. havi bérre vonatkozik, a rendszerben beállítjuk az elhatárolási időszakot: 2026-09-01 – 2026-09-30.

3. Miért kritikus pont ez a Cash-flow és az Eredményjelentés eltérésénél?

Ez a pont a cégvezetők és könyvelők egyik legnagyobb félreértése, ezért érdemes nagyon figyelmesen átolvasni:

1. Az Eredményjelentés szemszöge (Teljesítési elv): Mivel ez a bérköltség a szeptemberi teljesítményhez és munkavégzéshez kapcsolódik (és az elhatárolási időszak is szeptemberre esik), az eredményjelentésben ez a költség a szeptemberi hónap eredményét fogja terhelni és csökkenteni.

2. A Cash-flow szemszöge (Valós pénzmozgás elve): Ezzel szemben a Cash-flow jelentést egyáltalán nem érdekli, hogy a bér melyik hónap munkájáért jár. A pénz ténylegesen 2026.10.09-én vándorolt ki a bankszámlánkról. Emiatt a Cash-flow kimutatásban ez a 554 000 Ft-os kiáramlás kizárólag az októberi oszlopban fog megjelenni, szeptemberben egyáltalán nem látszik.

Ha megnézzük a Cash-flow kimutatás táblázatát, tisztán látszik:

• A Szeptemberi oszlopban a Bérköltségek során 0 Ft szerepel (hiszen akkor még nem fizettük ki a pénzt).

• Az Októberi oszlopban viszont megjelenik a teljes -554 000 Ft-os kiáramlás azon a napon, amikor a banki utalás ténylegesen megtörtént (2026.10.09).

4. Ellenőrzés napra lebontva

Ha a jelentésben egyszerre több tíz vagy száz tranzakció szerepel, és meg akarjuk győződni arról, hogy pontosan mikor ment el a pénz, a korábban bemutatott Csoportosítás funkció segítségével napra lebontva is ellenőrizhetjük a pénzmozgást. Így azonnal láthatóvá válik, hogy bár a költség elhatárolása korábbi időszakra esett, a pénzügyi likviditásunkat pontosan melyik napon terhelte meg a tranzakció.

Példa 6.: Pénztárcák közötti mozgás (A "Nullás" művelet)

A mindennapi cégvezetés során gyakran előfordul, hogy pénzt mozgatunk a saját számláink vagy pénztárcáink között, például amikor a fő bankszámlánkról átutalunk 1 000 000 Ft-ot egy lekötött betéti számlára (vagy egy másik alszámlára, esetleg céges kártyára).

Ez a művelet kívülről nézve pénzmozgás, de a cég teljes vagyona szempontjából „Nullás” művelet, hiszen a pénz nem jött be kívülről (nem bevétel) és nem is ment el a cégtől külső partnerhez (nem kiadás), csupán házon belül változtatta meg a helyét.

Nézzük meg nagyon részletesen, hogyan kezeli ezt a CloudERP, és hogyan látjuk a Cash-flow jelentésben!

1. Az átvezetés rögzítése a rendszerben

Tegyük fel, hogy rögzítünk egy átvezetési tranzakciót EXP-2026-000546 azonosítóval 2026.10.09-én:

• Kategória: Saját számlák közötti átvezetés.

• Forrás pénztárca: Fő bankszámlánk (HUF), ahonnan elindul az összeg (-1 000 000 Ft).

• Cél pénztárca: OTP lekötés (HUF), ahova megérkezik az összeg (+1 000 000 Ft).

2. Hogyan jelenik meg ez a Cash-flow jelentésben összesítve?

Ha ekkor megnöveljük a látószögünket, és az alap Cash-flow kimutatást nézzük (ahol a sorok össze vannak vonva), azt látjuk, hogy a két összeg teljesen kiüti egymást:

• A forrás oldalon elment 1 000 000 Ft, a cél oldalon pedig beérkezett 1 000 000 Ft.

• Emiatt az összesített sorban a végösszeg 0 Ft lesz, hiszen cég szinten a pénzállomány nettó változása erre a műveletre nézve nulla.

3. Mi történik, ha pénztárcára szűrünk vagy csoportosítunk? (A részletes nézet)

Ha viszont a részletekre vagyunk kíváncsiak, és a jelentésben beállítjuk a Pénztárca szerinti csoportosítást vagy szűrést, akkor a háttérben megbújó valóság tökéletesen kirajzolódik:

Ha a Forrás pénztárcára (Fő bankszámla) szűrünk: Pontosan látszani fog az a sor, ahonnan a pénz elment, azaz a -1 000 000 Ft-os kiáramlás.

Ha a Cél pénztárcára (OTP lekötés) szűrünk: Pontosan látszani fog az a sor, ahova a pénz megérkezett, azaz a +1 000 000 Ft-os beáramlás.

Miért fontos ez a funkció?

Ez a kettős megjelenítés azért elengedhetetlen, mert bár a cash-flow összesítését nem „rontja el” a számlák közötti vándorlás (mivel kiütik egymást), a pénzügyi ellenőrzés során pontosan vissza tudjuk követni, hogy az egyes alszámláinkon vagy lekötéseinkben hogyan mozogtak a tőkék, ha valamilyen likviditási anomáliát keresünk.

Összefoglalás

A CloudERP 3.0 Cash-flow (Pénzforgalmi) kimutatása a vállalkozás likviditásának és tényleges pénzmozgásainak legfontosabb vezérlőpultja. Segítségével a cégvezetők és pénzügyi szakemberek milliméter pontosan átláthatják, hogy valójában mennyi készpénz áramlik be és ki a vállalkozásból, elkerülve ezzel a „papíron nyereséges, de fizetésképtelen” veszélyes csapdáját.

A legfontosabb pillérek, amelyeket érdemes felidézni:

• Tény és Terv adatok szétválasztása: A rendszer nemcsak a már lezárt múltbeli (teljesített) pénzmozgásokat mutatja, hanem a szűrők segítségével a jövőbeni (függő/tervezett) kiadásokat és bevételeket is előre vetíti.

• Valós pénzforgalmi szemlélet: Eltérően az eredményjelentéstől (amely teljesítési elven könyvel), a cash-flow szigorúan a pénzmozgás tényleges napját veszi alapul – ez különösen kritikus az olyan nem számlázott téteknél, mint a bérköltségek, adók vagy banki jutalékok.

• Intelligens párosítás és kategorizálás: A rendszer automatikusan felismeri a beérkező utalásokat és a számlákat, de a hiányos közleményű vagy beazonosíthatatlan tételeket biztonságosan a kategorizálatlan gyűjtőbe tereli emberi felülvizsgálatra.

• Részletgazdag elemzés (Drill-down): A csoportosítási funkciók (dátum, pénztárca, státusz, számla) révén bármikor le tudunk fúrni a főbb számok mögött rejlő legapróbb tranzakciós részletekig is.

Ezen modul következetes használatával a vállalkozás likviditása stabilan tervezhetővé, a pénzügyi folyamatok pedig teljesen átláthatóvá és ellenőrizhetővé válnak.